Pert indítanak az állam ellen a munkavállalókat ért kár miatt

A 2012 és 2014 között érvényben volt rendelkezések miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke.

MTI
2015. 06. 24. 15:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a parlament törölte a törvénykönyv érintett – az alapvető jogok biztosa szerint alaptörvénybe és uniós irányelvbe is ütköző – részét, arról nem született döntés, hogy akiknek 2012 és 2014 között elvették a szabadságát, hogyan kapnak kártérítést – idézte fel a szakszervezeti vezető.

A munka törvénykönyvének 2012-es módosítása kimondta, hogy a betegállományban töltött idővel arányosan csökkenteni kell a munkavállaló által kivehető alapszabadság mértékét – ismertette.

Kordás László megkereste az illetékes államtitkárokat az ügy közös rendezése érdekében, azonban érdemi választ nem kapott, így június végén precedensértékű pert indít a szövetség az állam ellen. „Elfogadhatatlan, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okozott, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, azonban a kárt nem téríti meg” – mondta. A dolgozóknak is van kártérítési felelősségük, így jogos igény, hogy ha őket éri kár, akkor is álljon helyt valaki – tette hozzá.

Eredménytelenül zárultak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tárgyalásai a bérekről és a korhatár előtti nyugdíjakról, a felek megállapodás nélkül álltak fel az asztaltól május végén – idézte fel a szakszervezeti vezető. A szakszervezeti konföderációk abban egyetértenek, hogy nagyobb arányú béremelésre van szükség, az eszközökről viszont eltérnek az álláspontok – mondta Kordás László. Alapvető stratégiai cél, hogy a minimálbér nettója elérje az egyfős egykeresős létminimumot – szögezte le.

A MASzSz bérfelzárkóztatási programot javasol a dolgozói szegénység felszámolására. A 4-szer 9 elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér-emelést kellene elérni, valamint szorgalmazzák az szja-kulcs csökkentését 9 százalékra az alacsony keresetűek esetében – ismertette Kordás László.

Emlékeztetett: öt év alatt 31 500 forinttal nőtt a minimálbér bruttója, azonban ebből csak 8500 forintot kaptak meg a dolgozók, „a többit elvitte az állam”. Olyan megoldás kell, ami nem jár jelentős többletkiadással a költségvetésnek, de javítja a munkavállalók nettó pozícióját – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.