Pert indítanak az állam ellen a munkavállalókat ért kár miatt

A 2012 és 2014 között érvényben volt rendelkezések miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke.

MTI
2015. 06. 24. 15:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a parlament törölte a törvénykönyv érintett – az alapvető jogok biztosa szerint alaptörvénybe és uniós irányelvbe is ütköző – részét, arról nem született döntés, hogy akiknek 2012 és 2014 között elvették a szabadságát, hogyan kapnak kártérítést – idézte fel a szakszervezeti vezető.

A munka törvénykönyvének 2012-es módosítása kimondta, hogy a betegállományban töltött idővel arányosan csökkenteni kell a munkavállaló által kivehető alapszabadság mértékét – ismertette.

Kordás László megkereste az illetékes államtitkárokat az ügy közös rendezése érdekében, azonban érdemi választ nem kapott, így június végén precedensértékű pert indít a szövetség az állam ellen. „Elfogadhatatlan, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okozott, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, azonban a kárt nem téríti meg” – mondta. A dolgozóknak is van kártérítési felelősségük, így jogos igény, hogy ha őket éri kár, akkor is álljon helyt valaki – tette hozzá.

Eredménytelenül zárultak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tárgyalásai a bérekről és a korhatár előtti nyugdíjakról, a felek megállapodás nélkül álltak fel az asztaltól május végén – idézte fel a szakszervezeti vezető. A szakszervezeti konföderációk abban egyetértenek, hogy nagyobb arányú béremelésre van szükség, az eszközökről viszont eltérnek az álláspontok – mondta Kordás László. Alapvető stratégiai cél, hogy a minimálbér nettója elérje az egyfős egykeresős létminimumot – szögezte le.

A MASzSz bérfelzárkóztatási programot javasol a dolgozói szegénység felszámolására. A 4-szer 9 elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér-emelést kellene elérni, valamint szorgalmazzák az szja-kulcs csökkentését 9 százalékra az alacsony keresetűek esetében – ismertette Kordás László.

Emlékeztetett: öt év alatt 31 500 forinttal nőtt a minimálbér bruttója, azonban ebből csak 8500 forintot kaptak meg a dolgozók, „a többit elvitte az állam”. Olyan megoldás kell, ami nem jár jelentős többletkiadással a költségvetésnek, de javítja a munkavállalók nettó pozícióját – mondta.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.