Ez azt jelenti, hogy miközben 2010 előtt az uniós tagállamok közül Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni a kisfogyasztóknak a gázért, mára, vásárlóerő-paritáson, csak Romániában olcsóbb a szolgáltatás – közölte a politikus.
Hozzátette: közel hasonló az elektromos energia árának alakulása. Ugyanis miközben 2010 előtt ugyancsak a második legdrágább volt a szolgáltatás Magyarországon, ma már csak Bulgáriában olcsóbb az áram, szintén vásárlóerő-paritáson.
A kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2010 között 206 százalékkal nőtt a gáz ára, az elektromos áram esetében pedig 97 százalékos áremelkedés volt. A három lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentés nyomán 152 forintról 113 forintra csökkent a gáz köbméterének ára, az áram kilowatt/órájáért pedig a korábbi 50 helyett 37 forintot kell fizetni – ismertette Németh Szilárd, hozzáfűzve: ugyancsak csökkent a távhő, a palackos gáz, a szemétszállítás díja, a fővárosban pedig a tömegközlekedés tarifája.
Hangsúlyozta, hogy mindennek komoly gazdaságélénkítő hatása is volt, hiszen 380 milliárd forintnyi szabadon felhasználható jövedelem maradt az emberek zsebében, illetve történelmi mélypontra került az infláció.
Továbbá a lakosság rezsitartozását sikerült 20 milliárd forintra leszorítani a korábbi 50 milliárd forintos szintről, sokan pedig állampapírba fektetik felszabadult forrásaikat, így segítve az államháztartás finanszírozását – sorolta a rezsicsökkentés pozitív hatásait Németh Szilárd, több konkrét példával is illusztrálva a rezsicsökkentés hatását.
A sajtótájékoztatón – a képviselő szavait alátámasztandó – több csepeli lakos is számlákat mutatott be, amelyek szerint a rezsicsökkentés nyomán jelentős összegeket takarítottak meg. Dévay Béláné nyugdíjas úgy vélekedett, hogy a megtakarított pénz mindenkinek ott van a zsebében. Aki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés nem okozott megtakarítást, az nem mond igazat – fogalmazott.
