Egymás után születnek az ötletek arra, hogy az orosz gáz miként jusson el Ukrajnát megkerülve a közép-európai térségbe. Az azonban kizárt, hogy valamennyi elképzelés megvalósul – nyilatkozta lapunknak a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Hegedűs Miklós ezt annak kapcsán mondta el, hogy a napokban Szlovákia ismét felvetette az Eastring (Keleti Gyűrű) nevű gázszállító útvonal kiépítésének a szükségességét, amely az orosz Gazprom által készítendő Török Áramlat csővezetékhez csatlakozva Bulgárián, Románián és Magyarországon át juttatna földgázt a szlovákiai nagy kapacitású hálózatra. Ez a vezeték szállítja jelenleg az Ukrajna felől érkező földgázt Szlovákián keresztül a baumgarteni osztrák elosztó központba. Így ha Moszkva terveinek megfelelően 2018 körül leáll az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit, akkor az elmúlt évtizedekben szinte teljesen kihasznált kelet–nyugati szlovák szállítórendszer üres lesz, és Pozsony elesik a jelentős tranzitdíjbevételektől.
A Keleti Gyűrűt 2018-ban állítanák üzembe. Évi húszmilliárd köbméter gáz továbbítására lenne alkalmas, de a kapacitását negyvenmilliárdra növelnék. Egyelőre nem döntöttek a vezeték végleges útvonaláról, de azt tudni, hogy a kiindulópont a szlovákiai Nagykaposon lévő kompresszorállomás lenne, és részévé válna a szlovákiai Eustream vezetékrendszer is. A Keleti Gyűrű Szlovákiából Magyarországon vagy Ukrajnán át Romániába vezetne, és két változat is létezik a Bulgárián át Törökországig menő szakaszra. A Török Áramlattal való összekapcsolás érdekében azonban fordított irányban való működésre kell alkalmassá tenni a Bulgáriában húzódó transzbalkáni vezetéket.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy május végén a szlovák, a bolgár, a magyar és a román külügyminisztérium már alá is írt egy szándéknyilatkozatot a Keleti Gyűrű támogatásáról. Jelenleg szakértői szinten folynak a tárgyalások. Egyelőre azonban sem a Gazprom, sem az Európai Bizottság nem kommentálta a szlovák elképzelést.
A Keleti Gyűrű vetélytársa lenne az ugyancsak a Török Áramlat nevű orosz–török földgázvezetékhez csatlakoztatni tervezett Tesla nevet viselő csővezetéknek, amely Görögországon, Macedónián és Szerbián át szállítaná hazánkon keresztül az orosz gázt az osztrák elosztó központba.
Hegedűs Miklós úgy véli: ma még számtalan nyomvonalterv átgondolása van napirenden. Ezek közé tartozik a hamarosan elkészülő lengyel gdanski cseppfolyósított gázt (LNG) fogadó termináltól Szlovákián át Magyarországra gázt szállító rendszer kiépítése csakúgy, mint a horvát Krk szigetére tervezett LNG-termináltól a magyar határig futó csővezeték kialakításának a terve. Emellett létezik elképzelés a fekete-tengeri román gázlelőhelyekről hazánkig létesítendő szállítási rendszer kialakítására is. De ma még valamennyi tervezet képlékeny, a megvalósulásuk pedig teljességgel bizonytalan. Miközben az egyértelmű, hogy térségünk országainak találniuk kell valamilyen megoldást a ma működő ukrajnai szállítási útvonal kiváltására. Ellenkező esetben ugyanis szűkössé válhat a régióban a gázkínálat.
Elemezők szerint azonban még azt sem szabad készpénznek a venni, hogy a mostani terveknek megfelelően kiépül a Török Áramlat. Így a később hozzá kapcsolódó vezetékek, mint a Tesla vagy a Keleti Gyűrű tervezését is csak akkor lenne érdemes elkezdeni, ha már biztos a Török Áramlat üzembe állása.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az ellátásbiztonság egyik új vonal kiépítésével sem növekszik. A vezetékek ugyanis olyan országokon haladnak keresztül, amelyeknek egyáltalán nem felhőtlen a viszonyuk egymással. Arról nem is beszélve, hogy a közép- európai gázellátás kulcsa Törökország kezébe kerül, amelyik rendszeresen konfliktusba kerül az Európai Unióval.
