A pénteki tárgyaláson ismertetett elsőfokú ítélet szerint a Fővárosi Törvényszék részben helyt adott az MNB közérdekű keresetének. Megállapította, hogy az alperes bank általános szerződési feltételeinek az ítéletben felsorolt pontjai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek, ezt meghaladóan a felperes MNB keresetét elutasította. Az ítélet ellen mind a felperes MNB, mind az alperes CIB Bank fellebbezett. A jegybank azt kérte, hogy az ítéletben megjelölt szerződéses rendelkezéseken túl a keresetben szereplő további szerződéses kikötések tisztességtelenségét és érvénytelenségét is állapítsa meg a bíróság, valamint kérte, hogy az alperessel fizettesse meg a teljes perköltséget. A bank fellebbezésében a jegybank keresetének elutasítását, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság új tárgyalásra kötelezését kérte, mivel álláspontja szerint a jegybank által támadott szerződéses kikötések tisztességesek. A bank kérte azt is, hogy a felperes fizesse meg az első- és másodfokú perköltséget.
Az alperes bank fellebbezési ellenkérelmében az indoklási kötelezettség megsértésére és a tényállás feltáratlanságára hivatkozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság például nem adott magyarázatot arra, miért vizsgálta a kikötéseket a tisztességtelenség „égisze alatt”, annak ellenére, hogy azok kógens – kötelezően alkalmazandó, eltérést nem engedélyező – jogszabályt tükröztek. Nem oldotta fel azt az ellentmondást sem, hogy a jegybank és jogelődje több alkalommal megvizsgálta és megfelelőnek ítélte az általános szerződési feltételeit – tette hozzá. Kiemelte: annak ellenére, hogy a felperest terhelte volna a bizonyítási teher a törvényi vélelem hiányában, a felperes egy kikötés esetében sem tudta bizonyítani a tisztességtelenséget, csak „kategorikus” kijelentéseket tett.
A felperes jegybank fellebbezési ellenkérelme szerint az elsőfokú bíróság kellő alapossággal tárta fel a tényállást és mondta ki a kikötések tisztességtelenségét. A felperes szerint a fellebbezésben szereplő összes rendelkezés tisztességét meg kell állapítani a bíróságnak, mivel azok az elsőfokú bíróság által tisztességtelennek nyilvánított kikötések elválaszthatatlan részét képezik. Az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt. A pénzügyi intézmények közül 138 úgy nyilatkozott, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között nem volt náluk egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás, 56 pedig alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal – ellenük nem indított pert az MNB.
