Befejezte az ÁSZ a tavalyi költségvetés végrehajtásának vizsgálatát

A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatók.

Kiemelte: az államháztartás központi alrendszere 2014. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt az alaptörvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény előírásainak.

Domokos László elmondta: az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2014-ben 803 milliárd forintra teljesült, ami 348,5 milliárd forinttal (30,3 százalékkal) a tervezett érték alatt maradt.
Az államadósság-mutató értéke a 2013. évi 76,6 százalékról 2014 végére 74,1 százalékra, 2,5 százalékponttal, ezen belül a központi alrendszer GDP-arányos adóssága 1,1 százalékponttal csökkent – fűzte hozzá.

Domokos László kritikaként fogalmazta meg, hogy a megbízhatósági hibák mértéke az úgynevezett lényegességi szintet (2 százalék), a központi kezelésű előirányzatok közül a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap esetében a Magyar Államkincstárnál, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények közül pedig a Közbeszerzési Hatóságnál lépte át.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap jelentős összeggel, tavaly 684,8 milliárd forinttal gazdálkodott, a számvevők az államkincstárnál hiányosságokat találtak a kifizetéseket megalapozó dokumentumokban.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a 2014. évi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés fő célja, hogy az Országgyűlés minél megalapozottabban dönthessen a zárszámadás elfogadásáról.

Kifejtette: az ÁSZ két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a számvevőszéki jelentés mellett egy elemzést is készít az adott év költségvetése végrehajtásának makrogazdasági összefüggéseiről. Idén már harmadik alkalommal végezte el az ÁSZ ezt a munkát.

Domokos László emlékeztetett arra: az elmúlt évben a magyar gazdaság két szempontból is figyelmet érdemlő teljesítményt ért el, az egyik ilyen eredmény az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés, a másik a fejlődés fenntarthatóságának a megalapozása volt. Tavaly a magyar 3,6 százalékos GDP-növekedés Írországot követve a második leggyorsabb volt az EU-ban. Ezzel a magyar GDP elérte a válság előtti mértékét és újra közelített az EU átlagos fejlettségi szintjéhez – mondta az ÁSZ elnöke.

Az elmúlt évi gyors növekedést elősegítette, hogy a magyar export volumene a tervezett 5,8 százalékot mintegy 3 százalékponttal meghaladva, 8,7 százalékkal nőtt. A magyar külkereskedelmi mérlegben a GDP 7,4 százalékát kitevő többlet keletkezett, és az ország külső finanszírozási képessége magas maradt, 2014-ben a GDP 8,3 százaléka volt – emlékeztetett.

Domokos László a tavalyi folyamatokról elmondta: a háztartási fogyasztás 1,7 százalékos bővülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete alapozta meg.

Emlékeztetett: a foglalkoztatottak száma 2014-ben 5,4 százalékkal (208 ezer dolgozóval) bővült és ezzel meghaladta a 4,1 millió főt.

A gazdaság dinamizálását segítő központi intézkedések közül a devizahitelesek helyzetének rendezését, az MNB növekedési hitelprogramját és a munkahelyvédelmi akciótervet emeli ki az ÁSZ elemzése – ismertette Domokos László.

Az elnök a zárszámadásról szólva kiemelte: 2014-ben a költségvetési deficit – az uniós módszertannal számolva – a tervezett 2,9 százalékkal szemben a GDP 2,6 százaléka lett. A kedvező egyenleg elsősorban a vártnál jóval erőteljesebb gazdasági növekedésnek és a gazdaság kifehéredéséből származó többletbevételeknek volt köszönhető. A költségvetés kiadási szerkezetének változása tükrözi a kormányzat aktívabb gazdasági szerepvállalását és az uniós források nagyobb arányú felhasználását is. 2014-ben összesen 1668,9 milliárd forint származott európai uniós forrásból, amely 85,1 milliárd forinttal magasabb a 2013. évi összegnél – tette hozzá.

A kormányzati munkát értékelő, közelmúltban lezajlott zártkörű tanácskozás kapcsán feltett kérdésre Domokos László elmondta: a tanácskozáson ő azt szorgalmazta, hogy az állami szféra, az állami vezetők teljesítményének értékelése során egyre inkább vezessék be az üzleti szektorban alkalmazott technikákat, közelítsék az értékelési módszereket.