Drámaiak az orosz ellenszankciók

Százezrek tiltakoznak hiába a nyugati élelmiszerek kötelező megsemmisítése ellen.

Egyre nagyobb tiltakozást vált ki Oroszország-szerte Vlagyimir Putyin elnök augusztus 6-án kiadott rendelete, amelynek értelmében eddig 350 tonna nyugati importélelmiszert kellett megsemmisíteni, mert az Európai Unió (EU) elleni részleges élelmiszer-embargót megsértve kerültek orosz földre. A szigorítás hátterében az áll, hogy az EU külügyminiszterei még június végén elrendelték a Moszkva elleni pénzügyi és exportszankciók meghosszabbítását a minszki szerződés betartatására hivatkozva. Erre válaszul a Kreml is a nyugati élelmiszerimport-embargó folytatása mellett döntött, sőt az eddigi kiskapuk bezárásával az élelmiszer-csempészetnek is hadat üzent. Putyin elnök ezúttal nem érte be a zöldség-gyümölcs, a hús és a tejtermékek behozatalának részleges megtiltásával, hanem még szigorított is az embargón. Az eddiginél sokkal gyakoribb a határellenőrzés, tüzetesen átvizsgálják a harmadik állam (például Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Macedónia és Törökország) közbeiktatásával vásárolt nyugati áruk valódi származását; hogy nem címkézték-e át az uniós eredetű termékeket. A brüsszeli embargó tavaly nyári bevezetése óta az EU-n kívüli, Oroszországgal határos államokban az export és reexport jelentősen emelkedett, ami a szankciók kikerülésének jól bevált módjává vált. A legtöbben Szerbián keresztül utaztatták a betiltott termékeket, itt 200 százalékkal emelkedett az import, de népszerű tranzitállomásnak bizonyult Fehéroroszország is. Minszk 140 százalékos behozatalnövekedést könyvelhetett el a szankciók bevezetése óta, de Kazahsztán felől is megduplázódott az orosz élelmiszerimport.

Az élelmiszer-megsemmisítések nyomán az utóbbi napokban felére esett vissza a gyümölcs, a zöldség, a tej- és hústermékek behozatala, ami Oroszországban tovább emeli az árakat, és rontja a lakosság életszínvonalát. A büntetőintézkedések miatt nemcsak áruhiány alakult ki, hanem már eddig is átlagosan 20 százalékkal drágábban lehet csak hozzájutni az élelmiszerhez. A nyugati behozatal ellenőrzésével megbízott kormányzati szervek a múlt évben az EU-ból származó élelmiszernek csupán egytizedét tudták elkobozni, illetve visszafordítani, mostantól azonban sokkal intenzívebbé vált az ellenőrzés. A Fehéroroszországgal szomszédos szmolenszki határátkelőn már az elnöki dekrétum hatálybalépése utáni napon a korábbi 170 kamion helyett csak hetvenet engedtek át, de Oroszországban több helyen is jelentős mennyiségű élelmiszer-szállítmányt foglaltak le, és semmisítettek meg. Szentpéterváron például 20 tonna orosz eredetűnek feltüntetett, valójában német sajtot égettek el, míg a hivatalosan Törökországból érkező, valójában EU-s gyümölcsből 73 tonnát semmisítettek meg. Több tonna lengyel paradicsomot, almát, sárgarépát és sertéshúst is bezúztak, mert a rakományok célállomása elvileg Kazahsztán volt, az árut azonban Moszkvában akarták értékesíteni.

Az Oroszország elleni nyugati szankciók hatására a gazdaság a múlt hónapban már négyszázalékos zsugorodást mutatott éves összehasonlításban, a külkereskedelmi mérleg pedig tovább romlott. Az egyenleg januárban még 15,3 milliárd dolláros pluszt mutatott, amely júliusra 13,7 milliárd dollárra csökkent. Az EU elleni moszkvai válaszlépések mellett eddig általában kiállt az orosz lakosság, mivel a Krím félsziget annektálásával, és az ott élő oroszok védelmével általában egyetértenek, az élelmiszerek megsemmisítését azonban a többség vállalhatatlannak tartja. Az elnöki rendelet ellen egy hét alatt több mint 320 ezer tiltakozó aláírást gyűlt össze a Chance.org internetes portálon, és olyan prominens személyek is nemtetszésüket fejezik ki, akik egyébként Putyin-pártinak számítanak.

A friss gyümölcs, zöldség, tej- és húsipari termékek összezúzása azért léphetett át egy pszichológiai határt, mert az oroszok többsége még emlékszik a két világháború közötti, majd az 1946–47-es éhínségekre, amelyek több millió ember halálát követelték. Az amerikai Strartfor kutatóintézet elemzése szerint az embargó a hús- és halfogyasztás 48–70 százalékát érintheti, a zöldségeknél 32 százalékos, a gyümölcsöknél pedig 27 százalékos ez az arány. A Strartfor legfrissebb tanulmánya szerint a jövőben a tiltakozás kiszélesedésére lehet számítani, amennyiben az orosz kormány nem hagy fel a határellenőrzéseken fennakadt élelmiszer-szállítmányok látványos megsemmisítésével, az élelmiszer-biztonsági okokra való hivatkozást ugyanis csak ürügynek tekinti a lakosság.

A kutatóintézet felhívja a figyelmet, hogy az orosz kultúrában az élelem megsemmisítése kifejezetten bűnnek számít, mivel az ország korábban többször is súlyos élelmiszerhiánnyal küszködött. Az első világháború és a kommunista hatalomátvétel után a Volga és az Urál térségében több mint hatmilliónyian haltak éhen, a kierőszakolt kollektivizálás miatt az 1930-as évek elején hétmillió ember vesztette életét Ukrajnában, Kazahsztánban és az észak-kaukázusi régióban, a második világháború utáni éhínség pedig hozzávetőleg másfél millió orosz életét vette el.

A Stratfor úgy véli, hogy a lakossági ellenállás hatására várhatóan csökkennek a bezúzások, és inkább a feketekereskedelem visszaszorítása kerülhet előtérbe, illetve a szisztematikus lecsapások helyett inkább a váratlan ellenőrzéseket választják a központi ellenőrzési szervek. A moszkvai vezetés ugyanis jogosan tarthat attól, hogy a fogyasztható, friss élelem nyilvános megsemmisítése olyan elégedetlenségi hullámot indíthat el, amelyet később egyre nehezebb lesz kordában tartani.

A Nyugat elleni szankciókat ezzel párhuzamosan bürokratikus akadályok felállításával próbálják betartatni: Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a múlt hét végén bejelentette, hogy az importtilalmi listára feltették Albániát, Montenegrót, Liechtensteint és Izlandot is. A miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben Ukrajna aláírja az Európai Unióval a társulási szerződés gazdasági fejezetét, akkor jövőre már nem exportálhat mezőgazdasági termékeket Oroszországba. A kölcsönösség elvére hivatkozó orosz ellenintézkedések a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet szerint jelentős károkat okoznak az EU-nak: számításaik szerint akár 100 milliárd euró veszteséget is eredményezhetnek, és több mint kétmillió munkahelyet veszélyeztethetnek Európában, ebből félmilliót Németországban.