Fekete hétfő után fekete kedd a kínai tőzsdén

Több mint 7 százalékos veszteségben zártak a vezető kínai részvényindexek.

A pekingi kormányzat reagálásának hiányában a sanghaji tőzsde fő indexe, a Shanghai Composite három, súlyos veszteséggel zárult kereskedési nap után ismét jelentősen csökkent, és a 3000 pontos lélektani határ alatt, tavaly decemberi szintjén zárta a keddet. A hétfői 8,49 százalékos mínusz után kedden 7,65 százalékkal, 2965,15 pontra csökkent a mutató záróértéke. A június 12-én elért 5178,19 pontos csúcsértékhez viszonyítva ez 42,76 százalékos zuhanás, ám az egy évvel ezelőtti szinthez képest még így is 43,25 százalékos emelkedés.

A második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Composite Index 7,04 százalékkal, 772,35 ponttal, 10 197,94 pontra süllyedt. A júniusi 18 211,76 pontos csúcsértéknek ez már csak 55,99 százaléka, éves összevetésben viszont még mindig 36,12 százalékos hozamot mutat.

A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 232,61 ponttal, 7,10 százalékkal, 3042,93 pontra esett. Éves hozama 38,48 százalék, az 5380,43 százalékos idei csúcsához képest viszont 43,45 százalékkal kevesebb.

Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng viszont 0,89 százalékkal, 189,43 ponttal, 21 441,00 pontra növekedett. Az egy évvel ezelőtti szintjéhez képest 15,37 százalékos mínuszban áll a mutató, az áprilisban elért 28 588,52 pontos csúcshoz képest pedig 25,01 százalékos a veszteségben.

A rendkívül változékony, erős kilengéseket mutató kereskedésben Japánban már a hatodik egymást követő napon csökkentek a részvényárfolyamok a kínai gazdaság miatti aggodalmak hatására. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 3,96 százalékkal, 733,98 ponttal, 17 806,70 pontra esett. A szélesebb körű Topix-index, amely az első szekcióban forgalmazott valamennyi részvényt magában foglalja, 48,22 ponttal, 3,26 százalékkal, 1432,65 pontra süllyedt.

A Nikkei napközben még 1,5 százalékos pluszban is járt, miután a japán kormány azt ígérte, hogy minden szükséges lépést megtesz az árfolyamok globális esésének kezelésére, de a kereskedés végére kifutott a nyilatkozat hatása. A nap vesztesei közé tartoztak a kínai nyersanyagkereslettől erősen függő vállalatok: például a Toho Zinc színesfémipari vállalat árfolyama 7,5 százalékkal, az acélgyártó Pacific Metalsé 6,5 százalékkal esett. Nyomás alatt maradtak az autógyártó és egyéb nagy exportőr cégek is, köztük a Mitsubishi Motors 6,5 százalékkal, a Mazda Motor pedig 5,7 százalékkal lett olcsóbb.

Frederic Neumann, az HSBC befektetési bankcsoport ázsiai elemzőrészlegének egyik vezetője arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg továbbra is nehéz idők jönnek.

A kínai gazdaság növekedése tovább lassul, és (az amerikai jegybank szerepét betöltő) Fed még idén emelheti a kamatokat. Ez újabb repedéseket okoz az utóbbi évek világgazdasági növekedésének két fő pillérében: a kínai keresletben (ideértve a nyersanyagokat) és a bőséges pénzkínálatban

– mutatott rá Neumann, aki mindazonáltal nem számít arra, hogy megismétlődhet az 1990-es évek végén kitört ázsiai pénzügyi válság.

A dél-koreai Kospi 16,82 ponttal, 0,92 százalékkal, 1846,63 pontra növekedett és a von dollárhoz viszonyított árfolyama is emelkedett, köszönhetően annak, hogy az utóbbi napok feszültségei, a kölcsönös fenyegetések után megállapodás született a két Korea között a háborús veszély elhárításáról.

Az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 136,02 ponttal, 2,72 százalékkal, 5137,30 pontra emelkedett. Főleg a pénzintézetek részvényeit vásárolták, a négy legnagyobb bank árfolyama 3,6 és 4,9 százalék közötti mértékben ugrott meg. A nagyobb bányaipari vállalatok is erősödtek, köztük a Rio Tinto, amelynek árfolyama 3,2 százalékkal nőtt.

A nyitva tartó tőzsdék közül Szingapúrban az STI-index 1,32 százalékos pluszban, 2880,82 ponton áll. A 30 vállalatot magában foglaló mumbai tőzsdeindex, a BSE Sensex 0,94 százalékkal, 25 982,98 pontra, a rivális, 50 részvényt felvonultató CNX Nifty 0,88 százalékkal, 7878,10 pontra emelkedett.