Idén júniusban a parlament 15 milliárddal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet, így az első hét havi hiány 0,2 százalékkal magasabb az egész évre vártnál.
Az idei első hét havi hiányon belül a központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forintot meghaladó többlettel zártak.
Az NGM közleménye szerint a központi költségvetés héthavi bevételei 59,9 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek a múlt évinél, aminek hátterében elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok lényegesen elmaradó uniós bevételei állnak. Emellett kisebb összegben teljesültek a költségvetési szervek bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a kamatbevételek is.
Közölték: a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei 276,9 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, ami egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye, utóbbiak pénzforgalomban később realizálódnak. Ez azonban az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, tekintve hogy az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatók. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 170,2 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat, ami a felfutó kifizetéseknek köszönhető.
A júliusi deficit 70,8 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 37,7 milliárddal. Az eltérést főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek az előző év júliusához viszonyított jelentős elmaradása okozta, amelyeket azonban később elszámolnak – közölte a tárca. Ezzel szemben az előző év júliusához képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2015-ben is igaz, hogy a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka, hívja fel a figyelmet a minisztérium.
A kamatkiadások január–júliusban 744,1 milliárd forintot tettek ki, 21,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 169,0 milliárd forintos szintet értek el, 16,6 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. Az 575,1 milliárd forintos nettó kamatkiadás így összességében 4,9 milliárd forinttal lett kisebb az előző év azonos időszakához képest.
Az adóbevételeket részletezve az NGM kiemeli: január–júliusban a költségvetésnek 3116,3 milliárd forint bruttó áfabevétele keletkezett, amely a 2014. évi 2905,3 milliárd forintos bázisértéket 211,0 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal haladta meg. Ezen belül az önadózói (belföldi) befizetések összege 2910,1 milliárd forintot tett ki, a 2713,6 milliárd forintos bázisértéket 196,5 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal haladta meg. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a feldolgozóiparhoz és a kereskedelemhez köthető.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az első hét hónapban 980,7 milliárd forint volt, ami 51,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első hét hónapjában 206,0 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékét 46,6 milliárd forinttal, 29,2 százalékkal haladta meg. A befizetések 17,4 százalékkal magasabban, a kiutalások 9,6 százalékkal alacsonyabban alakultak az előző évinél. A befizetések emelkedésében elsősorban a vállalatok nyereségének növekedései állnak. A kiutalások csökkenését a kiutalási kérelmek alacsonyabb száma indokolja.
Az egyszerűsített vállalkozói adóból az első hét hónapban 42,3 milliárd forint bevétel teljesült, ez 9,2 százalékkal maradt el a 2014. év azonos időszakitól, ennek hátterében az eva hatálya alá tartozó adózók számának csökkenése áll.
A játékadóból az első hét hónapban 21,4 milliárd forint bevétele keletkezett a központi költségvetésnek, amely 1,8 milliárd forinttal magasabb a 2014. év azonos időszakinál.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron július végéig a központi költségvetésnek 74,2 milliárd forint bevétele származott, ami csaknem megegyezik a 2014. év azonos időszakának bevételével.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 533,4 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi összegnél 31,2 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal magasabb.
