A vízmegtartás szempontból meghatározó, hogy hazánk egy medencében fekszik. Folyóink a környező hegységekben erednek, a vízfolyások 96 százaléka külföldről érkezik. A felszíni bejövő víz nagy része ugyanakkor anélkül folyik át az országon, hogy bármi hasznot hajtana. Pedig a szakemberek szerint csak meg kellene tartani belőle valamennyit, hiszen öntözésre kiválóan alkalmas lenne.
A Kárpát-medencét érintő nemzetközi egyezmények nélkül azonban a hazai mezőgazdasági vízgazdálkodás sem tud megfelelően működni. Meghatározó ugyanis, hogy a szomszédos országok milyen vízgazdálkodást folytatnak. Ettől is függ ugyanis, hogy érkezik-e elegendő víz Magyarországra.
Az aszály okozta kihívásra válaszként az Országos Vízügyi Főigazgatóságon mindenesetre létrehoztak egy aszálymonitoring-csoportot, amely a tervek szerint az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgoz majd ki. Az új uniós költségvetési időszakban pedig Magyarország jelentős összeget, 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra. Ezt a forrást új öntözőberendezések kiépítésére, a meglévők korszerűsítésére, talajjavításra és vízvisszatartásra különítették el a gazdák számára. A pályázatokat várhatóan még az idén, de az ígéretek szerint legkésőbb jövő év elején kiírják.
Bíró Tibor, a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának dékánja lapunknak arról beszélt, hogy az öntözés elterjedésének hiánya versenyhátrányt okoz a magyar mezőgazdaságnak, aránytalanul kicsi ugyanis az öntözéssel termeszthető, nagy hozzáadott értékű növények területe. Az öntözés ugyanakkor azon fog múlni, hogy annak költségeit ki lehet-e gazdálkodni. Felhívta a figyelmet arra is, Magyarországon elsőként vízgazdálkodási agrármérnök alapszak a tervek szerint jövő ősszel indulhat a kar szarvasi campusán. Mesterszakos képzésre is jövő szeptembertől – keresztféléves indulás esetén legkorábban februártól – nyílhat lehetőség.
