A klímaváltozás káros hatásai ma már szemmel láthatók, a kevesebb csapadékot nagyobb tavaink is megsínylették. A Velencei-tó például erősen feltöltődött, a vízszintje rapszodikusan változik. A Fertő tó pusztulása még előrehaladottabb: sekély, nádasokkal tarkított vize már többször ki is száradt, hasonlóan több kisebb, hazai tóhoz, amelyek néhány évtized alatt szó szerint felszívódtak.
Az idei aszály sem múlt el nyomtalanul, a legtöbb növényféle termésére kedvezőtlenül hatott. A legfrissebb hírek szerint dohányból kevesebb lesz a vártnál. A leszerződött 8200 tonna helyett 7000-7500 tonna körüli termés várható az ország 4400 hektáros termőterületén. Az öntözetlen részeken az átlagosnál nagyobb, 25 százalékos lehet a terméskiesés. A termelők ugyanakkor csak 1000-1200 hektárt tudnak öntözni, másutt nincs vízkivételi hely, vagy a meglévő csatornákban, tározókban nem volt elég víz a csapadékhiány miatt.
Miközben az agrárium világviszonylatban a legnagyobb édesvíz-felhasználó a maga 70 százalékos arányával, Magyarországon a termelők csak százezer hektárt öntöznek, ami a mezőgazdasági területek mindössze egy-két százaléka. Ennek 90 százaléka ráadásul szántó. Mezőgazdasági öntözésre igény 330 ezer hektáron lenne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) információi szerint, de nem titok, hogy az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban.
Szakértők szerint a mezőgazdasági öntözést általánosságban az elaprózódott birtokszerkezet és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapota nehezíti meg. Természetes és mesterséges víztározók létesítésével – azok multifunkcionális felhasználásával, például a halneveldék kiépítésével – azonban előre lehetne lépni. Azért is lehet ez a jó irány, mert egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik a következő évtizedekben, holott a rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljesen fel van töltve.