Most fújják az új hitelbuborékot?

A hitelfelvevők jó, ha tudják: a mostanság érvényes törlesztőrészletek a következő néhány évben akár 30 százalékkal is emelkedhetnek.

Újabb hitelbuborék van kialakulóban a magyar piacon, és ha az ügyfelek nem járnak el óvatosan, ugyanúgy megégethetik magukat, mint tették azt a devizahitelek törlesztőrészleteinek elszállása idején – figyelmeztetett Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértője. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a jelenleg folyósított hitelek nagy része a referenciakamathoz kötött típusba tartozik. Ez annyit tesz, hogy a kölcsön kamatát egy másik rátához, jellemzően a Budapesti bankközi kamatlábhoz, a Bubor-hoz igazítják a pénzintézetek, és erre még maguk is rátesznek egy fix kamatfelárat. Csakhogy manapság épp az a helyzet a referenciakamattal, mint 2006 környékén a svájci frank árfolyammal volt: kivételesen alacsony.

Mint az a mellékelt grafikonon is látszik, jelenleg 1,4 százalék alatt van a ráta, holott két éve még négy százalék közelében, négy éve pedig hat százalék fölött járt. A pénzügyi válság kirobbanása idején, 2008-ban pedig megközelítette a kilenc százalékot. De még ekkor sem járt különösen magasan, korábban ugyanis a tíz százalék fölötti bubor volt a jellemző. A jegybanki alapkamat szintén hasonló pályát írt le, most épp a történelmi mélypontján, 1,35 százalékon tartózkodik, miközben öt évvel ezelőtt még 5,25 százalék volt.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi állapot csupán átmeneti, a következő egy-két évben jelentősen megváltozhatnak a hitelkondíciók a ráták emelkedése miatt. A szakértők szerint az sem lenne meglepő, ha két év múlva a most felvett referenciakamathoz kötött forinthitelek törlesztőrészlete 20-30 százalékkal lenne magasabb a jelenleginél. Ez önmagában nem lenne baj, ha az ügyfelek tisztában lennének ezzel a lehetőséggel, ám hitelpiaci forrásaink szerint sokan hasonlóképpen járnak el, mint a devizahitelek felfutása idején. Kiszámolják, hogy mekkora törlesztőrészletet tudnak kigazdálkodni, majd akkora hitelt vesznek fel, amit még éppen ki tudnak fizetni anélkül, hogy a kosztpénz rovására menne. A szakértők épp ezért azt javasolják, hogy a hitelfelvételen gondolkodók először számolják ki, hogy mekkora törlesztőrészletet tudnak gond nélkül kifizetni, majd egy olyan kölcsönt vegyenek fel, amelynek a havi kiadása 30 százalékkal alacsonyabb a kapott összegnél. Esetleg válasszanak olyan hitelt, amelyiknek rögzítve van a kamata.

Az alacsony kamatkörnyezetnek jelen esetben több veszélye is lehet. Egyrészt a viszonylag alacsony, ám gyorsan emelkedő lakásárakkal és egy új, a korábbinál kedvezőbb családtámogatással karöltve hitelfelvételi hullámot indíthat el. A hitelezés beindulása önmagában nem jelent problémát, ám a túl gyors felfutás hasonló veszélyeket hordozhat, mint a devizahitelezés elszabadulása. Emellett a hitelfelvételi és lakásvásárlási kedvet az is serkenti, hogy az alacsony betéti kamatoknál magasabb hozamot kereső pénzek és a brókerbotrányok miatt biztos fedezéket kereső megtakarítások is az ingatlanpiac felé áramlanak, miközben az albérletárak elszabadulása egyre nagyobb megtérülést kínál a lakástulajdonosoknak. Gergely Péter hangsúlyozta: jelenleg úgy tűnik, hogy csupa kedvező tendencia uralja a hitelpiacot, ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni. A szakértő ezért azt javasolja, hogy akik hitelfelvételen vagy hitelcserén gondolkodnak, azok vegyék figyelembe a fixált kamatozású termékeket is. Ezek lehet, hogy valamivel drágábbak a referenciakamatos kölcsönöknél, viszont a törlesztőrészletük akkor sem változik, ha a bubor emelkedik. Vagyis hosszú távon ezek olcsóbbak lehetnek a pillanatnyilag kedvezőbbnek tűnő kölcsönöknél.