A LIGA sajtóközleménye emlékeztet: a jelenleg hatályos munka törvénykönyvét 2012. július 1-jén léptette életbe a parlament hosszas szakszervezeti tiltakozások, demonstrációk, majd tárgyalások után. Az eredeti elképzelés szerint a szabályozás hozzájárult volna a foglalkoztatás illetve a munkaerőpiac rugalmasságának növeléséhez, a versenyképesség növeléséhez. A hatástanulmány eredményei szerint azonban a munkaerőpiac – legalábbis eddig – nem lett rugalmasabb, és a versenyszféra foglalkoztatási szintjét sem befolyásolta érdemben a szabályozás.
A munkavállalók számára kedvezőtlen változások elsősorban a nagy létszámú, többnyire részvénytársasági formában, részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégnél dolgozókat érintették. Ágazati szempontból a szállítás, posta, távközlés és raktározás területén dolgozókra van leginkább kedvezőtlen hatással. Az szabályozás elsősorban a rosszabb szociális helyzetű, gyengébb érdekképviseleti erővel, képességgel rendelkező, egészségügyi problémákkal küzdő, a munkaszervezetbe gyengébben beintegrálódó munkavállalókat érintette markánsabban, pont azt a réteget, amelynek kollektív érdekképviseletre a legnagyobb szüksége lenne. A munkaügyi perek vizsgálatában is ez jelenik meg, elsősorban az elmaradt bérek, a szabadságkiadások miatti viták száma jár az élen.
A fókuszcsoportos beszélgetéseket és mélyinterjúkat követően az adatfelvételre, vagyis nyolcszáz fő munkaadó és kétezer fő munkavállaló személyes, valamint ötezer fő online megkérdezésére 2014 nyarán került sor. Az eredmények kiértékelésével párhuzamosan a hatástanulmány első változata 2015 januárjában, a végső, száz oldalas elemzés pedig most készült el.
