Könnyen visszafelé sülhet el az Oroszország elleni gazdasági hadviselés eszközeként tavaly nyáron bevetett olajfegyver, amely egy év alatt – elsősorban amerikai nyomásra – százról negyven dollárra nyomta le a nyersolaj árát. A múlt hét végi esés nyomán már hatéves mélypontra került a nyersolaj ára, és 1986 óta nem fordult elő, hogy ilyen sokáig egyhuzamban csökkent volna a jegyzett ár.
A múlt héten közölt, a vártnál kedvezőtlenebb kínai termelési adatok nyomán kialakult bizonytalan befektetői légkörben egy hét alatt öt százalékkal zuhant az olaj ára, ez már nem csak Moszkvának, hanem Szaúd-Arábiának is óriási gondot okoz. A Bloomberg hírügynökség szerint idén akár húszszázalékos deficittel is zárhat a szaúdi költségvetés, és a gazdag olajállamnak olyan gazdasági problémákkal kell szembenéznie, mint 1998-ban, illetve az arab tavasz kitörésekor. Megcsappant a központi bank devizatartaléka, a gazdasági növekedés jelentős mértékben lassult, és az öböl-államok tőzsdéi mélyrepülést mutatnak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) költségcsökkentő intézkedéseket, illetve adóemelést javasolt a pénzügyi egyensúly visszaszerzése érdekében, erre azonban a jelenlegi instabil politikai helyzetben valószínűleg nem kerül sor. Banki elemzők szerint a több regionális konfliktusba keveredett szaúdi államnak az Iszlám Állam szélsőséges erőivel is meg kell birkóznia, miközben a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében kénytelen fenntartani a lakosság eddigi életszínvonalát. Az országban nincs személyi jövedelemadó, központilag támogatják a benzin árát, jelentős a szociális juttatások mértéke, és az állam foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat. Az arab tavasz hullámait a monarchiának úgy sikerült kivédenie, hogy emelte a szociális támogatásokat és állami beruházásokkal csökkentette a munkanélküliek számát. Elemzők szerint az ország vezetése számos, kiugróan drága állami építkezést elhalasztana, és élnének azzal a befolyással, amelyet az olajexportőr országok (OPEC) vezetőjeként birtokolnak, annak érdekében hogy emelkedjen a nyersolaj ára.
Az utóbbi évben Szaúd-Arábia nem csökkentette az olajkitermelését, hivatalosan azért, hogy a piacra kerülő egyre több amerikai palaolaj ne vehessen el tőle részesedést, a háttérben azonban politikai okok is állnak. A hagyományosan jó amerikai kapcsolatokkal büszkélkedő szaúdiak az olajkitermelésük növelésével hozzájárultak az olajár csökkenéséhez, ami az orosz gazdaságnak okozza a legnagyobb kárt. A negyven dollár alatti árszint azonban már lépéskényszerbe hozhatja a szaúdi vezetést, a költségvetésüket ugyanis csak hordónként száz dollár körüli olajár mellett lehetne egyensúlyba hozni.
Az ország vezetésének azt is figyelembe kell vennie, hogy az iraki, szíriai és jemeni konfliktusok, valamint az Iszlám Állam terjeszkedése miatt kiszámíthatatlan a politikai környezet, ami hatással van a királyságra is. A harmincmilliós lakosság elégedetlenségéhez hozzájárul, hogy a szaúdinál sokkal magasabb az életszínvonal a szomszédos öbölmenti államokban, például Katarban, Kuvaitban, Ománban, illetve az Egyesült Arab Emírségekben.
Oroszország mindeközben radikális lépéseket tesz, hogy csökkentse az alacsony olajár káros hatásait. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a távirati iroda híradása szerint bejelentette, hogy az orosz kormány és a jegybank intézkedéseket készít elő, hogy a devizaeladások és a devizabeáramlás ösztönzésével erősítse a rubelt. A dollárt jelenleg 69,10 rubel körül jegyzik, közel idei 71,85 rubeles mélypontjához, de még elég távol a tavaly decemberi 80 rubeles történelmi mélyponttól. A rubel az első számú orosz exportcikk, az olaj árának esése miatt az elmúlt hónapban 18 százalékkal zuhant a dollárhoz képest.
Medvegyev azt is elmondta, hogy a közeljövőben a legnagyobb exportőrök megkezdik a devizaeladásokat, hogy a rubelkereslet növelésével erősítsék az orosz valuta árfolyamát. Az orosz kormány már tavaly decemberben elrendelte, hogy az öt legnagyobb állami tulajdonban lévő exportőrvállalat vásároljon rubelt. Egyelőre nincs információ arról, hogy most milyen intézkedésekre készül a kormány.
