Könnyen visszafelé sülhet el az Oroszország elleni gazdasági hadviselés eszközeként tavaly nyáron bevetett olajfegyver, amely egy év alatt – elsősorban amerikai nyomásra – százról negyven dollárra nyomta le a nyersolaj árát. A múlt hét végi esés nyomán már hatéves mélypontra került a nyersolaj ára, és 1986 óta nem fordult elő, hogy ilyen sokáig egyhuzamban csökkent volna a jegyzett ár.
A múlt héten közölt, a vártnál kedvezőtlenebb kínai termelési adatok nyomán kialakult bizonytalan befektetői légkörben egy hét alatt öt százalékkal zuhant az olaj ára, ez már nem csak Moszkvának, hanem Szaúd-Arábiának is óriási gondot okoz. A Bloomberg hírügynökség szerint idén akár húszszázalékos deficittel is zárhat a szaúdi költségvetés, és a gazdag olajállamnak olyan gazdasági problémákkal kell szembenéznie, mint 1998-ban, illetve az arab tavasz kitörésekor. Megcsappant a központi bank devizatartaléka, a gazdasági növekedés jelentős mértékben lassult, és az öböl-államok tőzsdéi mélyrepülést mutatnak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) költségcsökkentő intézkedéseket, illetve adóemelést javasolt a pénzügyi egyensúly visszaszerzése érdekében, erre azonban a jelenlegi instabil politikai helyzetben valószínűleg nem kerül sor. Banki elemzők szerint a több regionális konfliktusba keveredett szaúdi államnak az Iszlám Állam szélsőséges erőivel is meg kell birkóznia, miközben a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében kénytelen fenntartani a lakosság eddigi életszínvonalát. Az országban nincs személyi jövedelemadó, központilag támogatják a benzin árát, jelentős a szociális juttatások mértéke, és az állam foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat. Az arab tavasz hullámait a monarchiának úgy sikerült kivédenie, hogy emelte a szociális támogatásokat és állami beruházásokkal csökkentette a munkanélküliek számát. Elemzők szerint az ország vezetése számos, kiugróan drága állami építkezést elhalasztana, és élnének azzal a befolyással, amelyet az olajexportőr országok (OPEC) vezetőjeként birtokolnak, annak érdekében hogy emelkedjen a nyersolaj ára.