Nyereséges volt az első fél évben a bankszektor

A hitelintézetek 2015 első fél évében 155 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el.

Az MNB elemzése szerint 156 hitelintézetből 110 összesen 210,5 milliárd forint nyereséget, 46 pedig 55,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el.

A második negyedévben a bruttó hitelállomány 1 százalékkal növekedett. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a lakossági szektorban 16,1-ről 16,6 százalékra, a vállalatoké pedig 13,7-ről 13,9 százalékra emelkedett a második negyedévben.

A szektor tőkeellátottsága javult, az átlagos tőkemegfelelési mutató a március végi 20-ról június végére 20,6 százalékra nőtt.

Az eredmény összetevőit elemezve az MNB kiemeli, hogy az első fél évben jelentős átrendeződés történt az értékvesztés és kockázati céltartalék, illetve a rendkívüli eredmény között, mivel a 2014-ben az elszámolásokra megképzett céltartalékokat a hitelintézetek idén az első fél évben nagyrészt felhasználták, azaz a céltartalékokat visszaírták és a tényleges veszteségeket rendkívüli ráfordításként elszámolták. Így a rendkívüli eredmény az első fél évben 530,6 milliárd forintot tett ki, míg tavaly az első fél évben mínusz 22,3 milliárd forintot.

A kamatbevételek 12,2 százalékkal visszaestek, míg a kamatráfordítások csupán 1 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek eredőjeként a kamateredmény 20,7 százalékkal alatta maradt a 2014. első fél évinek, amit némiképp ellensúlyozott a jutalékeredmény 7 százalékos növekedése. A hitelintézetek működési költségeiket 0,5 százalékkal tudták mérsékelni.

A hitelintézetek mérlegfőösszege a második negyedévben 446,3 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal bővült és június végén 32 777,9 milliárd forintot tett ki.

A hitelek bruttó állománya 1 százalékkal növekedett a második negyedévben, a lakosságé és a vállalatoké egyaránt csökkent, előbbi 1,7, utóbbi 2,1 százalékkal, a központi kormányzat, illetve a hitelintézetek hitelállománya ugyanakkor bővült. A teljes bruttó hitelállomány az első fél évben 3,8 százalékkal, az előző év június végéhez képest 4,4 százalékkal csökkent.

A lakossági hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya a második negyedévben 18,3 százalékkal nőtt, ezen belül a 90 napon túl késedelmes állomány 1,3 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az első negyedévben tapasztalt jelentős javulás a hitelek hátralékosságának tekintetében csak az elszámolás és forintosítás egyszeri hatásának volt köszönhető, hosszú távon nem bizonyult fenntarthatónak – állapítja meg a pénzügyi felügyeletet ellátó jegybank.

A lakosság 2014 végén még 3533,8 milliárd forint bruttó devizahitel állománya – elsősorban az elszámolás és forintosítás hatására – az első negyedév végére 287 milliárd forintra, majd a második negyedévben 211,4 milliárd forintra mérséklődött. Bár a lakossági forinthitelek állománya a második negyedévben csekély mértékben – 0,5 százalékkal – szintén csökkent, az első fél évben a lakossági devizahitelek forintosításának hatására összességében 91,2 százalékkal gyarapodott.

A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a teljes lakossági hitelállományhoz viszonyítva a március végi 16,1-ről 16,6 százalékra nőtt, ami annak következménye, hogy a 90 napon túl késedelmes forinthitelek aránya 15,6-ról 16,5 százalékra emelkedett. A megmaradt lakossági devizahiteleken (211,4 milliárd forint) belül a 90 napon túl késedelmes devizahitelek aránya 26,2-ről 18,5 százalékra mérséklődött.

A vállalati hitelállomány a második negyedévben további 2,1 százalékkal csökkent, így június végén 7,7 százalékkal elmaradt a tavaly év végi szinttől, az előző év június végéhez viszonyítva pedig 6 százalékkal volt alacsonyabb. A vállalatok forinthiteleinek állománya 6,3 százalékkal mérséklődött, ezzel szemben a devizahiteleké 2,6 százalékkal nőtt. A késedelmes hitelek állománya a vállalati körben a második negyedévben 4,6 százalékkal csökkent, ezen belül a 90 napon belül késedelmes állomány 16, a 90 napon túl késedelmes állomány 1 százalékkal.

A 90 napon túl késedelmes vállalati hitelek aránya 13,7-ről 13,9 százalékra emelkedett a második negyedévben, mivel a 90 napon túl késedelmes állomány kisebb mértékben csökkent, mint a teljes állomány. A vállalati devizahitel-állomány minősége romlott, a 90 napon túl késedelmes devizahitelek aránya 14,1-ről 14,8 százalékra növekedett. A vállalati forinthitel-állományban a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya ezzel szemben javult, 13,5-ről 13 százalékra.

Az átstrukturált hitelállomány a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent, a teljes hitelállományon belüli aránya így 16-ról 15,5 százalékra mérséklődött, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb a tavaly év végi 16,7 százaléknál. Az átstrukturált hitelállomány fél év végén 11,1 százalékkal maradt el a tavaly év végi szinttől. Az átstrukturált hitelállományban az újra késedelmes hitelek aránya az első negyedév végi 35,4-ről a második negyedév végére 42,2 százalékra emelkedett, amely meghaladja a tavaly év végi 41 százalékot.