Még tart a károk felmérése a mezőgazdaságban, ezért nehéz pontos összeget mondani, de körülbelül százmilliárd forint értékű kárt okozhatott az eddigi szélsőséges időjárás a magyar növénytermesztőknek – mondta lapunknak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Vancsura József hozzátette: az biztosnak látszik, hogy a szántóföldigabona-termesztők közül a veszteséget leginkább a kukoricatermesztők szenvedték el, a kukoricatáblák zöménél ugyanis már későn jött az enyhülést hozó eső.
– A viharok ugyan károkat okoztak a termesztőknek, de a csapadékra már nagy szükségük volt a növényeknek a hosszú forróság után – hívta fel a figyelmet a szakember, aki a Febagro Felsőbácskai Agrár Zrt. elnöke is. Mint arról beszámolt, a kedvezőtlen időjárás következtében közel kétmillió tonnával kevesebb lesz az idei kukoricatermés a korábban becsült nyolcmillió tonnához képest. A várható termésmennyiségről azonban csak egy új termésbecslést követően lehet pontosabb előrejelzést adni. A napraforgó esetében a kárfelmérés még nem fejeződött be, de az már látszik, hogy ezt a növényt nem érte nagy csapás. – Pontos szám még a vetőmag-előállítás kapcsán sem áll rendelkezésre, de az idei nyarat ez az ágazat is megsínylette – tette hozzá a GOSZ elnöke.
Vancsura József kifejtette: bár a kár országos, egyértelmű, hogy inkább a gyengébb termőterületeken következett be, például a Nyírségben és Somogyban. A jó földeken jobban kibírták a növények a szélsőséges időjárást. Ráadásul ahol a búzatermés jó volt, ott előreláthatólag nem haladja meg a terméskiesés mértéke a 30 százalékot, így az államtól nagyobb kártérítésre nemigen lehet számítani. – Viharkárra van biztosítás, de aszálykárra nincs – mondta a szakember.
– A nagy meleg már minden növényfajt és fajtát érintett, a kár mértéke három–nyolc milliárd forint körüli is lehet – mondta lapunknak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Ledó Ferenc kifejtette, ezek után a legtöbb növénynél nem lehet a múlt évi rekordtermésre számítani, de jó közepes termés azért várható, mert a zöldségtermesztő terület 70 százaléka már öntözhető valamilyen formában. Zöldségből mintegy másfél millió, gyümölcsből egymillió tonna körüli termésre számítanak a FruitVeB-nél.
A szervezet elnöke szerint a zöldség- és gyümölcstermesztőknek is az aszály okozta a nagyobb kárt, és azokat a növényeket érintette a legérzékenyebben, amelyeket még nem takarítottak be. Az őszibaracknál nagy gond nem volt, mert a hőség idejére már kifejlődtek a gyümölcsök, az ültetvények nagy része pedig öntözhető. Probléma a szilvánál sem mutatkozott, az almánál azonban nagyobb kiesés lehet, utóbbi ugyanis megfelelő öntözés és tápanyag-utánpótlás hiányában sok helyen – főként Szabolcsban – rásült a fára, illetve a hirtelen jött csapadék miatt repedeztek az almák. A Gála típusú alma például egész körzetekben 20-30 százalékos kárt szenvedett el, de a „csillag alakú” repedezés még a téli almánál is előfordult. Kajsziból is kisebb termésre lehet számítani.
– A helyenként bekövetkezett vihar- és jégkár azonban nem okozott nagyobb gondot, bár a szél sok helyen leverte a fáról a gyümölcsöket – magyarázta a FruitVeB elnöke. A gyökérzöldségeknél, így a hagymaféléknél, a szabadföldi paprikánál és az ipari paradicsomnál pedig mindenképpen 10-20 százalékos terméskiesés lesz, annak ellenére, hogy zömében ezek területei is öntözhetők. Öröm az ürömben, hogy minőségük, beltartalmi értékük viszont jobb lesz annál, mintha több vizet kaptak volna.
– Az időjárási trendek változása miatt ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy zöldséget és gyümölcsöt egy-két kivételtől eltekintve csak öntözéses gazdálkodással szabad termeszteni – véli Ledó Ferenc. Az elnök szerint az öntözéses technológia költsége – a már kiépített csatornarendszertől, illetve vízforrás meglététől vagy hiányától függően – változó. Amennyiben a víz rendelkezésre áll, és csak tovább kell juttatni, az öntözés hektáronként egy–öt millió forintba kerülhet. – Az ezt célzó beruházások támogatására sokan számítanak: a sík vidékeken a zöldségültetvények 80-90 százalékát is lehetne öntözni víztározók kialakításával, ám a dombvidékre telepített gyümölcsösöknél a helyzet ennél bonyolultabb – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.
