A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásaiból a magyar kormány még ebben az évben 2703 milliárd forint értékben 133 pályázat meghirdetését tervezi – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Érdeklődésünkre a tárca operatív programonkénti bontásban is rendelkezésünkre bocsátotta az idei fejlesztéspolitikai ütemtervet. E szerint még idén megjelenik 1215 milliárd forint értékben öt felhívás az integrált közlekedésfejlesztési (Ikop), 663 milliárdos kerettel 35 kiírás a környezeti és energiahatékonyság (Kehop), illetve 660 milliárdos összeghatárral 56 pályázat a gazdaságfejlesztési és innovációs (Ginop) operatív programok keretében. Az előbb említett három projektre összpontosul a 2015-ös magyarországi uniós pénzek 93,8 százaléka, de az emberierőforrás-fejlesztési (Efop) és a versenyképes Közép-Magyarország (Vekop) programokban is meghirdetnek 27, illetve 10 pályázatot 145 és 20 milliárd forint értékben. Brüsszel egyébként egy kivételével már valamennyi programot jóváhagyta, de a magyar halászati operatív program (Mahop) is elfogadás előtt áll – tudatta a Miniszterelnökség.
– Magyarország átfogó nemzeti fejlesztési célkitűzése a 2014– 2020-as tervezési ciklusban a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés – mondta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. – A kormány az uniós források felhasználásában azokra az ágazatokra koncentrál, amelyekben munkahelyeket lehet teremteni, illetve ahol a technológiai fejlesztési igények az ország ipari termelését, az exportképességet növelik. A gazdaságfejlesztésen belül cél a vállalkozások és a magas munkaerőigényű szektorok támogatása. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) fejlesztése és exportképességének erősítése továbbra is az egyik legfontosabb irány, mivel ebben a szegmensben erősíthető leginkább a hazai gazdasági szereplők versenyképessége – tette hozzá.
Összetett év az idei a magyar fejlesztéspolitika életében, mert a 2014–2020-as időszakban pályázható keret megnyitásával párhuzamosan kell haladni a 2007– 2013-as ciklus projektjeink zárásával, utóbbira decemberig van még idő, vagyis alig több mint néhány hónap van hátra. Brüsszelben „a fű sem nő” augusztusban, a Miniszterelnökség azonban lapunknak jelezte, az Európai Bizottság pihenője ellenére a hazai intézményrendszer és a pályázók közötti összes munkafolyamat halad, az EU-s támogatások kifizetése pedig pörög. Csepreghy Nándor a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a kormány a százszázalékos forráslehívás érdekében engedélyezett bő tízszázalékos túlvállalást, vagyis mintegy ezermilliárd forintos forráslekötést a rendelkezésre álló uniós forráshoz képest. Tehát egyes projektek bukása miatt sem kerül veszélybe a száz százalék, a források túlvállalásának fedezete 2012-től rendelkezésre áll a hazai költségvetésben – magyarázta a helyettes államtitkár. A túlvállalás nélküli eredeti keret 8200 milliárd forint körül volt, a Széchenyi 2020 pályázati információs oldal tegnapi adatai szerint a kifizetések meghaladják a 7950 milliárdot.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy az új közbeszerzési törvény kiállja-e az uniós próbát, illetve csökkenti-e a korrupciót. Mi a garancia arra, hogy kevésbé bürokratikus és átláthatóbb lesz, mint elődje, amikor sokan ennek épp az ellenkezőjétől tartanak. A közbeszerzés ráadásul a 2004-es európai uniós csatlakozásunk óta visszatérő probléma. A Miniszterelnökség erre vonatkozóan nyomatékosította: az uniós tagországok közül Magyarország elsőként definiálta újra közbeszerzési szabályrendszerét, az EU-val együttműködve, az Európai Bizottság elvárásainak és a hazai szempontrendszereknek megfelelve. Az új szabályok fair, tiszta és átlátható helyzetet teremtenek, azzal együtt, hogy egyre szélesebb kört vonnak be a közcélú munkák elvégzésébe. Az új közbeszerzési törvény számos olyan intézkedést tartalmaz, amely kevesebb adminisztrációs teher mellett szélesebb versenyt tesz lehetővé. Az eljárási határidő rövidül, nyílt eljárás esetében például a korábbi 45-ről 35 napra, de rövidül az ajánlattételi határidő is. A nyilatkozati elv bevezetésével a szükséges dokumentumokat és igazolásokat adott esetben csak a győztes pályázónak kell benyújtania. Az átláthatóságot segíti, hogy az új nemzeti eljárásrendben az alacsonyabb összegű pályázatokat is internetes felületen teszik közzé.
