Windisch László a pénzügyi felügyeletet érintő felelősségről tartott előadásában kiemelte, az ilyen esetek elkerülésére a felügyeletnek új módszertant kell alkalmaznia, amelyet már részben a Buda-Cash Brókerház eseténél is felhasznált, a módszert pedig a legjobb nemzetközi gyakorlatok alapján tovább kell fejlesztenie.„Bizalom helyett gyanakvás kell” – fogalmazott az alelnök, hozzátéve, hogy sokkal erősebb ellenőrzési típusú szemlélet szükséges a felügyelt szektorokkal szemben. Megemlítette azt is, hogy jövő év januárjától lehetőség lesz arra, hogy a nemzeti bank honlapján mindenki lekérdezhesse a befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlájának egyenlegét.Új ellenőrzési eszköznek nevezte a helyszíni felügyelők kiküldésének lehetőségét, akik a szokásos vizsgálaton kívül kockázatelemzési céllal bármikor megvizsgálhatják az adott vállalkozás könyveit. Windisch László szerint a jogalkotónak három területen lehetne előrelépni, ezek között a pénzügyi kultúra gyors és erőteljes fejlesztését, a befektetési vállalkozások netes, közvetlen felügyeletét, valamint az értékpapírok tulajdon-nyilvántartásának megváltoztatását említette.Előadásában felidézve a brókerbotrány főbb történéseit elmondta, hogy a tapasztalatok szerint visszatért a brókercégek iránti bizalom, következményként viszont hangsúlyozta, hogy az éves profit több mint felét kell majd az alapokba befizetniük a brókercégeknek.Az MNB alelnökének előadását követően indulatosan szólalt fel egy fiatalember, jelezve, hogy egyike a Quaestor 32 ezer károsultjának. Azt mondta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárd forintot vett ki a Quaestor bedőlésének napján készpénzben, és ezzel gyakorlatilag előidézte a társaság fizetésképtelenségét. Miután a befektetőktől a felszámoló visszaköveteli az utolsó napokban felvett kötvénykibocsátásokból a pénzt, „követeljük azt, hogy külügy-minisztérium fizesse vissza a 3,8 milliárd forintot” – jelentette ki.Windisch László válaszában emlékeztetett, a Befektető-védelmi Alap első körben 29 806 Quaestor-károsultat kifizetett, akik összesen 82,5 milliárd forintot kaptak. A külügyi tárcát firtató felvetésről szólva azt mondta: „ez olyan tény, amely nagyon eltorzítva jelent meg a médiában”, egy befektetési vállalkozás úgy működik, hogy az ügyfelek értékpapírjait, pénzeszközeit nem veszi mérlegébe.Elmondta azt is, hogy a Quaestornál a folyamatot az indította el, hogy a Buda-Cash Brókerház-ügy miatt megingott a bizalom, és nagyon sok ügyfél elkezdte követelni a papírok visszavásárlását. Ezt követően vált világossá, hogy nem 58 milliárd, hanem 210 milliárd forintnyi kötvényt értékesítettek. Ez évtizedek óta fennálló probléma; az alapprobléma nem most keletkezett, itt most egy befektetési vállalkozás visszaéléséről van szó, „aki ellopta az önök befektetéseit” – fogalmazott az MNB alelnöke.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
