A bizottság az MNB 2012., 2013. és 2014. évről szóló üzleti jelentéseit és beszámolóit és az ezekhez kötődő határozati javaslatokat vitatta meg. Matolcsy György szerint az MNB néhány évre visszatekintő tevékenységét két korszakra lehet elkülöníteni: az első 2012 elejétől 2013 tavaszáig tartott, amikor az MNB veszteséges volt, és nem teljesítette mandátumát, a másodikban, 2013 tavaszától 2014 végéig azonban nyereséges lett, és megvalósította törvényben előírt feladatait, felhatalmazását.
Kifejtette: 2012-ben a központi bank nem teljesítette sem az ár-, sem a pénzügyi stabilitás elérésében a feladatait, emellett a kormány gazdaságpolitikáját sem támogatta. 2012-ben ráadásul mintegy 40 milliárd forint körüli veszteséget is felhalmozott, sőt azt is bejelentette akkor az intézmény vezetése, hogy a 2013-ban a veszteség várhatóan 203 milliárd forintra nő. Matolcsy György összehasonlításul elmondta: az 1998 és 2014 közötti az eredményes és veszteséges évek tényszámainak eredője sem érte el ezt a jelentős „tervezett” veszteséget.
Az MNB elnöke kiemelte: a 2013 márciusában bekövetkezett vezetőváltás jelentős fordulatot hozott a jegybank tevékenységében, ennek révén sikerült a több mint 200 milliárd forintos veszteség helyett már 2013-ban 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárni az évet, 2014-ben pedig közel 28 milliárd forint nyereséget ért el az intézmény. Ezzel a központi költségvetés mindkét évben mentesült a veszteség megfizetésének terhe alól – hangsúlyozta.
Matolcsy György elmondta azt is, hogy az idei első féléves folyamatok tükrében a jegybank nyereséges gazdálkodása folytatódik, 2015 első felében jelentős, 36 milliárd forintot kitevő nyereséget ért el az MNB. Rámutatott: ha 2013-ban valóban a beharangozott nagy összegű veszteséget érte volna el a központi bank, Magyarország nem kerülhetett volna ki az EU túlzottdeficit-eljárása alól.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eredményének tartja Matolcsy György, hogy a mostani, 1,35 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank 1924. évi megalapítása óta a legalacsonyabb. Az MNB két ciklusban megvalósított alapkamat-csökkentése nagymértékben támogatta a kormányt a gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában.
Matolcsy György kiemelte: a gazdaság fejlődését segítette az, hogy a jegybank 2013-ban elindította a Növekedési hitelprogramját (Nhp). Ezzel az MNB mintegy 27-28 ezer hazai kis- és középvállalkozás hitelhez jutását segítette, egyúttal az Nhp különböző szakaszaiban a hazai kkv-k mintegy 2300-2400 milliárd forint hitelhez jutottak. Arról is szólt, hogy az Nhp beindítása előtt az országban évi 5 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány.
Az MNB elnöke az elmúlt évek egyik legjelentősebb lépésének nevezte a devizahitelek forintosítását, kiemelve a miniszterelnök szerepét a forintosítás időzítésében. Orbán Viktor javasolta, hogy a forintosítást ne halasszák 2015 tavaszára, hanem hozzák előre 2014 őszére – hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a devizahitelek forintosítása során a kabinet, az MNB és a Magyar Bankszövetség példaértékűen működött együtt.
Elmondta: a jegybank működését hatékonyabbá tette, hogy az elmúlt időszakban az addig önálló pénzügyi felügyelet beolvadt az intézménybe. Hozzátette, hogy az MNB és a PSZÁF összevonása, az integrált tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt tizennégy-tizenöt hónapban a jegybank felügyeleti része az előző évtized csalárd tevékenységeit fel tudta tárni. „Ki fogjuk tisztítani a magyar pénzügyi rendszerből a tizennégy-tizenöt évig csalárd módon működő szervezeteket” – emelte ki, hozzátéve: a Buda-Cash és később a Quaestor botrányát már az integráció után derítette fel az MNB felügyeleti része.
Az ellenzéki képviselők élesen kritizálták a jegybankelnök beszámolóját. Varju László független képviselő – a Demokratikus Koalíció politikusa – úgy fogalmazott: Matolcsy György jegybankelnöki teljesítménye értékelhetetlen, eredménye gyakorlatilag nulla. A képviselő a felszólalását követően kivonult a teremből.
A jobbikos Volner János is bírálta Matolcsy György beszámolóját, megkérdőjelezve például az Nhp eredményeit. Mint mondta: a program első szakasza sokkal inkább a közepes cégek korábbi hiteleinek kiváltását jelentette, és nem a kisvállalkozások hitelhez jutását. A jegybank teljes szereptévesztésben van, különösen ami az ingatlanvásárlásait vagy az MNB által létrehozott alapítványok tevékenységét illeti – jelentette ki.
Ezzel szemben Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a veszteséges gazdálkodást nyereségesbe fordította át az MNB mostani vezetése, a különböző programjai, nyereséges működése révén a költségvetést 600-700 milliárd forint extrabevételhez juttatta, például a büdzsé kamatmegtakarításai következtében.
Matolcsy György a képviselői felszólalásokra reagálva egyebek között rámutatott: az alapítványok a hozamaikból támogatják például az új közgazdasági felfogás oktatását, és ebből valósítják meg a jegybank Értéktár programját is.
