Jövő héten tárgyalja az Ab a Quaestor-indítványokat

Olyan beadványokat vizsgálnak, amelyek a kártalanításáról rendelkező törvényt támadják.

Az Ab magánszemélyek és pénzintézetek olyan beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező áprilisban elfogadott törvényt támadják – mondta a főtitkár. Hozzátette: az Ab az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.

Az Ab honlapján anonimizált formában megismerhető indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy miért vannak jelentős eltérések a kártalanításban. A pénzintézetek beadványai pedig a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes részeinek megsemmisítését indítványozó magánszemélyek alkotmányjogi panaszaikban egyebek között azzal érvelnek: hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, hogy a törvény csupán azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték-fizetési kötelezettségének eleget tett.

Az indítványok arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a Quaestor ügyfeleit soron kívül kárpótolják veszteségeikért harmincmillió forintig, addig a más pénzügyi szolgáltatónál hasonló helyzetbe került fogyasztóknak nem jár soronkívüliség, csupán különféle procedúrák után legfeljebb hatmillió forintos kártalanítás.

Az indítványozók másik csoportja, a kártalanítási alapba befizetésre kötelezett pénzügyi szolgáltatók a diszkrimináció tilalma mellett azzal is érvelnek, hogy a jogállamiság, illetve a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jog sérelme is megállapítható. Ez indítványozók szerint a törvény rájuk vonatkozó rendelkezései aránytalanul súlyosak, és nem volt idő a felkészülésre.

Az indítvány szerint általában a befektetésekkel összefüggő piacgazdasági kockázatokhoz szorosan hozzátartozik, hogy a befektetők számításai adott esetben nem válnak be: bűncselekmény vagy más gazdasági-pénzügyi körülmény miatt veszteséget szenvednek el. A törvény pedig kellő indokok nélkül tesz különbséget a Quaestornál, illetve más szolgáltatóknál – például Hungária Értékpapír Zrt.-nél, a Széchenyi Bank Zrt.-nél, Kun-Mediátornál, a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt.-nél – előfordult befektetői veszteségek között.

Az indítvány felveti azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai számára előírt kényszerkölcsönnyújtás, „előleg” valójában a visszafizetésre vonatkozó szabályok hiányában garancia nélküli polgári jogi tulajdonjog-elvonás. Továbbá sérti a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, hogy a törvény Beva-tagnak minősít nem Beva-tagokat is.

Az indítvány szerint a törvény a „konkrét politikai döntést fejezi ki törvényalkotásba burkolva, hogy egy bizonyos károsulti kört kiemelve-kedvezményezve a Quaestor-vállalkozások üzleti tevékenységének negatív következményeit a pénzügyi-tőkepiaci vállalkozások között elossza”. A jogállamiság elvével összeegyeztethetetlen, ha a kormányzat az alkotmány garanciális rendelkezéseinek kiüresítésével, tudatos félretételével valósítja meg törekvéseit, írják. Ebben az esetben „megvalósult a jogalkotói joggal való visszaélés” – szerepel az indítványban.

A dokumentum kitér arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók befizetési kötelezettségével megvalósult a vállalkozás jogának korlátozása is, azt pedig a jogalkotónak – az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak – kell igazolnia, hogy mely másik alapjogot volt szükséges a korlátozással érvényre juttatni, illetve hogy a korlátozás nemcsak szükséges, de arányos, azaz a lehető legkisebb volt.

A március elején kipattant ügynek több tízezer károsultja van. A Magyar Nemzeti Bank március 10-én részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője júliusban azt közölte, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításának megakadását a bankok alkotmánybírósági beadványa okozta. A hatmillió forint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az Ab döntését.

A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva korábban azt közölte: augusztus 10-éig 29 ezer Quaestor-károsult ügyfél részére több mint 79 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a Beva a kifizetéseket intéző OTP Banknak. Ezzel a Quaestor-kötvényből eredő követeléssel rendelkező 32 ezer ügyfél 90 százaléka már felveheti a pénzét.