A brüsszeli testület üdvözölte a tagállami egyezséget, amelynek értelmében két év múlva már valós vezetési körülmények között és nem laboratóriumban végzett mérések eredménye alapján dől majd el, kaphat-e típusengedélyt bármilyen dízelautó.
Az amerikai hatóságok nemrég derítettek fényt arra, hogy a német Volkswagen több millió autót látott el olyan szoftverrel, amely érzékelte a mérés körülményeit, és a teszteken az autó így valóságos nitrogén-oxid-kibocsátásának csak a töredékét produkálta; magyarán csalt a vizsgán.
Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy „időről időre figyelmeztetett”, hogy a laboratóriumi tesztek eredményei nem esnek egybe a valósággal, és „nagyon keményen dolgozott” azon, hogy ezt feltárja. A Financial Times egy, a birtokába jutott levélre hivatkozva pár napja azt írta, a bizottság két éve tud arról, hogy egyes autógyártók csalnak a teszteken, mégsem történt semmi. Az új mérési módszer egyébként nemcsak a dízelautókra, hanem minden járműre vonatkozik, de a botrányban a gázolajos motorok érintettek.
A bizottság közleményéből kiderül, hogy miután a laboratóriumi méréseken és a valós körülmények között kapott eredményeket a jelenleg gyártott motorok esetében műszakilag nemigen lehet azonos szintre hozni, ezért gyakorlatilag új határértékekről is megállapodtak a tagállamok.
2017 szeptemberétől a valós körülmények között mért számok 110 százalékkal haladhatják meg a laboratóriumi mérés eredményét, 2020 januárjától pedig egy autó valós körülmények között másfélszer termelhet több káros anyagot, mint a laborban. A bizottság hozzáteszi: jelenleg ez a különbség átlagosan 400 százalék.
