Rábízhatjuk magunkat a NAV-ra?

Némelyik újítás miatt komoly veszélybe kerülhet a határon átnyúló áfacsalások leleplezése.

Két év múlva gyakorlatilag már senkinek sem kell az adóbevallással bíbelődnie, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mindenki helyett elvégzi majd a munkát. A lehetőség egy folyamat része. Eddig is volt arra mód, hogy valaki a hivatallal töltesse ki a paksamétát, de kérni kellett. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára ugyanakkor a múlt héten bejelentette, hogy a 2015. évi adóbevallásnál már minden olyan személy automatikusan megkapja ezt a szolgáltatást, akinek kizárólag munkáltatótól származó jövedelme van. A rendszer a 2016-os adóév után válik teljessé.

Kérdés, miért kell erre még két évet várni. Angyal József okleveles adószakértő lapunknak nyilatkozva érthetetlennek nevezte a várakozást, hiszen – mint állítja – az adóhivatal már most minden olyan információ birtokában van, amely szükséges az adóbevallások elkészítéséhez. – A hatóság a munkavállalóra vonatkozó adatokat látja, hiszen a munkáltatónak kötelező ezt elküldenie. Optimális esetben a munkáltatói igazolást a hatóságnak kellene elkészítenie, és azt továbbítania a munkáltatónak. Ez akkor is megoldható, ha valakinek tíz munkahelye volt egy év alatt – jelentette ki.

Az adótörvény tervezete szerint változásra számíthatnak a cégek is. A társaságokat ugyanis 2016 első negyedéve után minősíteni fogja a NAV, és a jó adózók már jövőre több kedvezményt kapnak. A cégeket három – megbízható, átlagos és kockázatos – kategóriába sorolja majd, de csak akkor, ha az általános forgalmi adó (áfa) alanyai. Tállai András ismertetése szerint jó adózó az a vállalkozás lehet, amelyik legalább három éve működik, öt évre viszszamenőleg nem volt három százaléknál nagyobb adókülönbözete és 500 ezer forintnál nagyobb adótartozása, illetve megfelel még további néhány feltételnek. Az ilyen cégeknek adott előnyök közül az államtitkár kiemelte, hogy 2016. április 1-je után náluk az adóhivatali ellenőrzés legfeljebb 180 napig húzódhat. Emellett mérséklik számukra az áfa visszaigénylésének határidejét, ami a jellemzően 75 napról 2017. január 1-jétől 45, 2018-tól pedig 30 napra csökken.

Angyal József szerint a jó adózókra vonatkozó hat hónapos határidős kedvezmény valójában nem igazi könnyítés a cégeknek. A javaslat ugyanis nem rendelkezik róla, mi történik akkor, ha az adóhatóság túllépi a hat hónapot, hiszen szankció nem következik utána. A legfeljebb fél évben maximalizált vizsgálat ötlete információink szerint a hivatal berkein belül komoly felzúdulást keltett.

Egy, a neve elhallgatását kérő ellenőr lapunknak azt mondta, a nemzetközi gyakorlat nem ismer ellenőrzési határidőt. Ha nincs elég idő a munkára, komoly veszélybe kerülhet például a határon átnyúló áfacsalások feltárása. Ezzel egyúttal a feketegazdaság elleni fellépés is megbicsaklik. Az adózás rendjéről szóló törvénymódosítási javaslat érinti a fuvarozóvállalkozásokat is, amelyek több területen kapnak majd kedvezményeket. A helyi iparűzési adóból például levonhatják a külföldi autópályák használatáért fizetendő útdíjat és a belföldi autópályák használatáért fizetendő úthasználati díj 7,5 százalékát.

A tervezet foglalkozik az otthoni pálinkafőzés szabályaival is. Az Európai Unió elvárásainak megfelelően vélhetően bevezetik majd a párlatadójegyet, amely egy liter 42 fokos pálinka után 700 forint. Ebből minimum ötöt kell és maximum 86-ot lehet megvenni, az ellenőrzést az önkormányzati adóhatóságok végzik. Angyal József úgy látja, ezzel a kormány által hirdetett pálinkaforradalom elbukott, hiszen elvész az adóelőny. Úgy véli, ha az önkormányzatok helyi szinten ellenőrzik majd a zárjegyeket, az nem lesz elég hatékony, „hiszen ahol mindenki ismeri a másikat, ott elnézőbbek lesznek egymással az új törvénynyel szemben”.