Változhatnak a pénzügyi jogszabályok

A tervezetek érintik az önkéntes nyugdíjpénztárakat, jelzálog- és devizahiteleket.

A jelzáloghitelek kereskedelmi kommunikációja – a reklámja – nem kelthet téves várakozást a fogyasztóban – egyebek mellett ezzel az új szabállyal egészül ki a tervezet szerint a fogyasztóknak nyújtott hiteleket szabályozó törvény. A módosítás kimondja, hogy a hirdetésnek – egyebek között – tartalmaznia kell a hitel összegét, annak futamidejét, kamatát, valamint a teljeshiteldíj-mutatót, a törlesztőrészletet, továbbá azt is, hogy a futamidő alatt összesen mennyit fizet vissza a hitelezőnek a fogyasztó.

A hiteltanácsadó úgy köteles ajánlani a jelzáloghitelt, hogy figyelembe veszi a fogyasztó személyes körülményeit. A bank pedig a hitelközvetítő díjazását ahhoz igazítja, hogy az utóbbi mennyire tartotta ezt be.

A törvény végrehajtási rendeletének tervezete konkretizálja azt, hogy a fogyasztó hitelképességét miképpen kell vizsgálni. Így figyelembe kell venni a hitel felvevőjének a kiadásait, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeit. Vizsgálni kell jövedelmének korábbi változását, illetve valószínűsíteni azt, hogy a jövőben miképpen alakul a jövedelme. Amennyiben a futamidő alatt nyugdíjba megy, arra is kiterjed a vizsgálat, hogy a nyugdíjából tudja-e majd törleszteni a hitelt.

A jövőben jelzáloghitel nem ajánlható más pénzügyi termékkel csomagban akkor, ha a fogyasztó a jelzáloghitelt külön nem kötheti meg. Viszont ajánlható a jelzáloghitel más termékkel együtt, amennyiben önállóan megköthető a jelzáloghitel, még akkor is, ha az önálló kötés feltételei kedvezőtlenebbek, mint a csomagban történő vásárlásé.

A hitelező előírhatja – tehát nem kötelező – azt, hogy a jelzáloghitel mellé kössön hitelfedezeti életbiztosítást, az ingatlanra pedig vagyonbiztosítást a hitel felvevője. A hitelező nem utasíthatja vissza azt, hogy az általa ajánlott biztosító helyett mással szerződjön a hitelfelvevő, amennyiben annak a biztosítása – az ajánlottal – azonos szolgáltatást tartalmaz.

Külön szabályok szólnak a devizahitelekről. Ezekben új elem az, hogy a hitelezőnek papíron – vagy pedig más tartós adathordozón – jeleznie kell az ügyfelének azt, hogy a törlesztőrészlet, illetve a hátralékos tőke legalább 20 százalékkal növekedett az árfolyamváltozás miatt. Az értesítésben ki kell térni arra, hogy miképpen válthat devizanemet az ügyfél.

A devizahitel forintban megállapított törlesztőrészletét a hitelszerződésben, a megkötését megelőző 30 napon belüli valamely napi árfolyamon kell megállapítani. A reklámokban viszont a tárgynegyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni.

A hitelintézeti törvény azzal az előírással egészül ki, amely lehetőséget ad a befagyott betétek egy részének gyors kifizetésére. Amennyiben a betétbiztosítási alap (OBA) még nem fizette ki a kártalanítást, úgy a betétes sürgős kifizetést kérhet. Ezt öt napon belül ki kell fizetnie az OBA-nak, de az összeg nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél. Ez jelenleg négyszer 28 500 forintot jelent.

A sürgős kifizetést a betétbiztosítási alap később levonja a teljes kártalanítási összegből.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál új elem az, hogy a pénztártag a befizetéseit több portfólió között is megoszthatja. Szintén új előírás az, hogy a pénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást – részben vagy egészben – járadékként is kérheti. A pénztár saját járadéka legalább ötéves, de mindig határozott időtartamú. A járadék meghatározható a futamidő elején fixen, vagy pedig – a hozamokkal és költségekkel – évente újraszámított is lehet.

A pénztár biztosítótól is vásárolhat életjáradékot, ez viszont a pénztártag élete végéig tart. A biztosítóval ilyenkor a pénztár – és nem annak a tagja – szerződik. Az önkéntes pénztárakhoz – a működőképességük helyreállítására – felügyeleti biztost lehet kirendelni. Ez a lehetőség eddig hiányzott.

A tervezet 2015. október 14-éig véleményezhető.