A TI hétfőn Budapesten ismertette Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című tanulmányát, amelynek bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: a magyarországi közbeszerzések 60 százaléka, az állami beruházások mintegy 95 százaléka európai uniós forrásból valósul meg, évente mintegy ezermilliárd forint érkezik az Európai Uniótól Magyarországra. Kijelentette: EU-s támogatások nélkül Magyarországon nem lenne sem növekedés, sem közberuházás.
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője hangsúlyozta: az uniós források felhasználásának folyamatában a legkockázatosabb a közbeszerzés szakasza, ott történik a legtöbb szabálytalanság. Emlékeztetett: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014-es megszűntével a fejlesztések irányítását végző hatóságok a minisztériumokhoz kerültek, a központi koordinációt pedig a Miniszterelnökség látja el.
A tanulmány fontos megállapításának nevezte, hogy ezzel „a korrupció lehetőségei is központosultak”.
A közreadott sajtóanyagban azt írták: a források kezelői felültervezik a pályázatokra szánt pénzt, bőkezűen határozzák meg az elszámolható költségeket, a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket. Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője azt mondta: a korrupció nemcsak erkölcsileg ítélhető el, hanem forrásokat von el fontos fejlesztésekről, és olyan mintát teremt, amely szerint a siker nem a valódi teljesítményen múlik.
Rámutatott: sokszor forrásbőség van az uniós támogatásokból finanszírozott területeken, és a kormányzati kommunikációban jellemző megközelítés, hogy a források felhasználása az egyetlen cél, „a felhasználás hatékonysága alig számít”. A korrupt módon elköltött pénz is segíti ezt a folyamatot, javítja a felhasznált források mutatóját – tette hozzá.
Szinte mindent átszövő korrupciós problémának nevezte a túlárazást, a piacinál magasabb ár alkalmazását az elszámolásokban. Hozzátette: a korrupció „akkor kezdődik”, amikor a kedvezményezettek a beszállítókkal szerződnek. Úgy fogalmazott: a túlárazás „teljesen általános jellemzője a rendszernek”. Kérdésre válaszolva hozzátette: szerinte a 2007 és 2013 között megvalósult mintegy 63 ezer projekt 90 százalékánál történhetett túlárazás. A fontosabb korrupciós technikákat részletezve beszélt az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokról és azokról a közbeszerzési pályázati kiírásokról is, amelyeknek csak egy preferált ajánlattevő tud megfelelni.
