Tavaly ilyenkor az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya 809,6 milliárd forint volt.
Júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az ez évre tervezett államháztartási deficitet, így az első tízhavi hiány az egész évre várt deficit 91,5 százaléka.
A szaktárca közlése szerint októberben közel 233 milliárd forintnyi – többségében korábban elmaradt – uniós forrás érkezett a központi költségvetésbe. Az Európai Bizottság öt hónapos vita lezárását követően még szeptemberben oldotta fel az egyes operatív programok kifizetésének felfüggesztését, így a Magyarországot jogosan megillető összegek már a büdzsében is megjelenhettek.
A központi költségvetés 893,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,4 milliárd forintos szufficittel zártak.
Az adóbevételek (társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) a tavalyi évhez képest mintegy 570 milliárd forinttal emelkedtek. Ez a hazai gazdaság teljesítményének és a gazdaság fehérítése érdekében meghozott kormányzati intézkedéseknek (online pénztárgépek, ekáer rendszer bevezetése) köszönhető.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul a GDP 2,4 százaléka, amely – figyelembe véve a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását és az október végi tényadatokat – a szaktárca szerint reálisan tartható.
„A magyar reformok működnek, a kiszámítható és felelősségteljes költségvetési politika pedig stabil keretet biztosít az ország gazdálkodásához” – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
