Régiós átlagot meghaladó növekedés jöhet hazánkban

Az orosz recesszió jó pár gazdaságot visszahúzhat.

A bank Oroszországban jövőre is recessziót vár: csütörtöki előrejelzése szerint az orosz hazai össztermék 2016-ban 1,2 százalékkal csökken az idei évre várt 4,2 százalékos visszaesés után. Ezek mindazonáltal valamelyest javított előrejelzések: előző, májusban ismertetett prognózisában az EBRD 2015-re 4,5 százalékos, 2016-ra 1,8 százalékos visszaeséssel számolt az orosz gazdaságban.

Az orosz gazdaság kilátásait más nagy londoni házak is borúlátóan ítélik meg, bár a két évig tartó recesszió nem konszenzusos előrejelzés.

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő új helyzetértékelésében 2015 egészére az orosz hazai össztermék 3,6 százalékos visszaesésével számol az eddigi prognózisában szereplő 2,6 százalékos idei GDP-csökkenés helyett, 2016-ra szóló orosz növekedési becslését pedig 1,9 százalékról 0,3 százalékra rontotta.

Az S&P londoni elemzői e felülvizsgálat előzményeként szintén jelentősen lefelé korrigálták olajár-előrejelzéseiket. A Standard & Poor’s új prognózisa szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2015 negyedik negyedében a cég által eddig jósolt 55 dollár helyett 50 dollár, 2016-ban 65 dollár helyett 55 dollár lesz.

Az EBRD a tevékenységi területéhez tartozó országok közül Ukrajnában várja messze a legsúlyosabb recessziót: előrejelzése szerint az ukrán GDP-érték az idén 11,5 százalékkal zuhan. Ez ráadásul 4 százalékponttal rontott becslés, a májusi prognózisban ugyanis még 7,5 százalékos idei ukrán GDP-visszaesés szerepelt.

Ukrajnában az EBRD jövőre 2 százalékos növekedést vár, de ez is rosszabb az előző előrejelzésnél, amely 3 százalékos növekedést valószínűsített 2016-ra Ukrajnában.

Az EBRD kitér a menekültválság hatásaira is, megállapítva, hogy a délkelet-európai tranzitországokban, köztük Szerbiában a menekülthullám logisztikai és költségvetési kihívásokat jelent.

A „frontországok” közül Törökországban a beáramló menekültek – akiknek óriási többsége munkavállalási engedély nélkül érkezik – a munkapiacon is feszültséget okoznak, mivel sokszor kiszorítják az informális munkapiacról, főleg a mezőgazdaságból az alacsony képzettségű török munkavállalókat, elsősorban a nőket – áll az EBRD elemzésében.

A menekülthullám hosszabb távú makrogazdasági hatása a fogadó országokban attól függ, hogy a menekültek mennyiben járulnak hozzá a termelőtevékenységhez. Ha termelékeny módon tudnak belépni a munkapiacra, annak akár pozitív növekedési hatása is lehet, bár ez is jelenthet kihívásokat a munkahelyekért folyó verseny erősödése miatt.

Ha azonban a menekültek nem járulnak hozzá termelékeny módon a munkapiaci teljesítményhez, akkor jó eséllyel megterhelik a közkiadási rendszert, sőt a költségvetés bevételi oldalának eredményeit is ronthatják az informális foglalkoztatottság növelésével – hangsúlyozzák az EBRD elemzői.

A bank szerint emellett a menekültek szakképzettségének sem tesz jót elhúzódó távollétük a munkapiacról.