A Közbeszerzési Értesítőből kiderült, a Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen 408 millió forintot fordít három regionális irodára: Argentínában 160, Afrikában 142, Bosznia-Hercegovinában 106 milliót. De a további terjeszkedésre is jut több mint 600 millió forint. Pedig a 2015-ös pénzügyi beszámoló mélyrepülést mutat: a 9,1 milliárd forintos ráfordítás mellett az MNKH 4,5 milliárdot keresett a bel- és 1,1 milliárdot a külföldi értékesítésből. Emellett 1,5 milliárd forint ment el személyi jellegű ráfordításokra, egymilliárd bérekre, 332 millió járulékokra, 180 millió egyéb személyi jellegű kifizetésekre. A bérköltség a 141 dolgozóval 880 ezer forintos bruttó havi fizetésnek felel meg, ami a 258 ezres magyar átlagkeresetnek közel három és félszerese.
– Láttam már karón varjút, de a dolgozókkal kapcsolatos sajtóhírekre nem szeretnék reagálni – mondta az MKIK első embere, miután azzal szembesítettük, hogy a kereskedőház vezetői közt feltűnően sok a kormányzati, fideszes kapcsolat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dunakeszi futsalos csapattársától a Fidelitas kabinetvezetőjén és a botrányhős képviselőn át Matolcsy György jegybankelnök rokonáig.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója az eredmények számonkérésekor többször elmondta: a partnercégek a múlt évben 895 milliárd forintos exportárbevételre tettek szert, ami 135 milliárddal több, mint a 2014-es eredmény. Ducsai-Oláh Zsanett kijelentéséből az azonban nem bizonyítható, hogy emögött csak részben is a kereskedőház állna akár a konkrét ügylet lebonyolításával, a logisztika, a finanszírozás segítésével. A hatmilliárd forintos veszteséggel viszont kilóg a lóláb. A korábbi vezérigazgató, Kerekes György még arról beszélt, hogy a kereskedőháznak minél több hazai cég külpiacra juttatása mellett az indulástól számítva három év alatt önfenntartóvá kell válnia. Nos, a 2012-ben alapított szervezet ténylegesen 2013-ban kezdte meg működését, de a három év így is, úgy is eltelt, a külügy türelme mégsem fogyott még el.
