Akadálypályán a kereskedőház?

Parragh szerint nincs objektív mérőszám az MNKH teljesítményének megítélésére.

Nem létezik objektív mérőszám a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) teljesítményének megítélésére – mondta lapunknak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azért is érintett ebben a kérdésben, mert az MKIK 0,75 százalékos tulajdonosa a társaságnak, amelynek ő maga felügyelőbizottsági elnöke is volt. Mint ismeretes, az MNKH hatmilliárd forintos veszteséget termelt tavaly, miközben teljes működése alatt kevesebb mint feleekkora hasznot hajtott a magyar kis- és középvállalkozások malmára. Érdeklődésünkre Parragh kifejtette: a hatmilliárdos mínusz is lehet sok vagy kevés; ha előkészítés alatt áll egy nagyberuházás, mint például egy kórházfejlesztés, máris megtérül a befektetés. De nem egyik hónapról a másikra, egy ekkora projekt előkészítése évekig elhúzódhat. Emellett úgy látja, az építőipari, az informatikai-mérnöki szolgáltatások exportja is hozhat eredményt. Mint mondta, ha egy ország fejlődni akar, szüksége van külgazdasági stratégiára, aminek az ilyen és ehhez hasonló szervezetek óhatatlanul a részei. Emlékeztetett: kormányokon átívelő vita, hogy a nemzetgazdasági vagy a külügyi tárca hatásköre legyen-e a terület. A kereskedőház és a kamara kapcsolatáról Parragh László elmondta: útjaik leginkább akkor futnak össze, ha üzletember-találkozókat, konferenciákat szerveznek, külföldi delegációkat fogadnak. Amikor például érkeznek orosz, ukrán vagy török befektetők, az egyik fél segíti a másikat a velük való kapcsolatfelvételben.

– Lehet a kereskedőház munkáját kritizálni, de azt látni kell, hogy az elmúlt években a külső környezet jó néhány pluszakadályt helyezett hazánk útjába, elég csak a krími konfliktusra, az orosz embargóra vagy a közel-keleti hadszíntérre gondolni – magyarázta Parragh László. A kereskedőház kilenc új irodájának megnyitásával kapcsolatban pedig aláhúzta: remélhetőleg gondosan előkészítik. Szerinte első hallásra például Dél-Korea óriási lehetőségnek tűnhet, Szudán kevésbé, pedig előfordulhat, hogy előbbinél nehezebben tudnak megfelelni a magyar cégek a high-tech követelményeknek, utóbbinál viszont olyan vonatokat is el tudnak adni, amelyeknek a tetején is van kapaszkodó.

A Közbeszerzési Értesítőből kiderült, a Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen 408 millió forintot fordít három regionális irodára: Argentínában 160, Afrikában 142, Bosznia-Hercegovinában 106 milliót. De a további terjeszkedésre is jut több mint 600 millió forint. Pedig a 2015-ös pénzügyi beszámoló mélyrepülést mutat: a 9,1 milliárd forintos ráfordítás mellett az MNKH 4,5 milliárdot keresett a bel- és 1,1 milliárdot a külföldi értékesítésből. Emellett 1,5 milliárd forint ment el személyi jellegű ráfordításokra, egymilliárd bérekre, 332 millió járulékokra, 180 millió egyéb személyi jellegű kifizetésekre. A bérköltség a 141 dolgozóval 880 ezer forintos bruttó havi fizetésnek felel meg, ami a 258 ezres magyar átlagkeresetnek közel három és félszerese.

– Láttam már karón varjút, de a dolgozókkal kapcsolatos sajtóhírekre nem szeretnék reagálni – mondta az MKIK első embere, miután azzal szembesítettük, hogy a kereskedőház vezetői közt feltűnően sok a kormányzati, fideszes kapcsolat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dunakeszi futsalos csapattársától a Fidelitas kabinetvezetőjén és a botrányhős képviselőn át Matolcsy György jegybankelnök rokonáig.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója az eredmények számonkérésekor többször elmondta: a partnercégek a múlt évben 895 milliárd forintos exportárbevételre tettek szert, ami 135 milliárddal több, mint a 2014-es eredmény. Ducsai-Oláh Zsanett kijelentéséből az azonban nem bizonyítható, hogy emögött csak részben is a kereskedőház állna akár a konkrét ügylet lebonyolításával, a logisztika, a finanszírozás segítésével. A hatmilliárd forintos veszteséggel viszont kilóg a lóláb. A korábbi vezérigazgató, Kerekes György még arról beszélt, hogy a kereskedőháznak minél több hazai cég külpiacra juttatása mellett az indulástól számítva három év alatt önfenntartóvá kell válnia. Nos, a 2012-ben alapított szervezet ténylegesen 2013-ban kezdte meg működését, de a három év így is, úgy is eltelt, a külügy türelme mégsem fogyott még el.