Akadálypályán a kereskedőház?

Parragh szerint nincs objektív mérőszám az MNKH teljesítményének megítélésére.

Gyöngyösi Balázs
2016. 09. 07. 4:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem létezik objektív mérőszám a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) teljesítményének megítélésére – mondta lapunknak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azért is érintett ebben a kérdésben, mert az MKIK 0,75 százalékos tulajdonosa a társaságnak, amelynek ő maga felügyelőbizottsági elnöke is volt. Mint ismeretes, az MNKH hatmilliárd forintos veszteséget termelt tavaly, miközben teljes működése alatt kevesebb mint feleekkora hasznot hajtott a magyar kis- és középvállalkozások malmára. Érdeklődésünkre Parragh kifejtette: a hatmilliárdos mínusz is lehet sok vagy kevés; ha előkészítés alatt áll egy nagyberuházás, mint például egy kórházfejlesztés, máris megtérül a befektetés. De nem egyik hónapról a másikra, egy ekkora projekt előkészítése évekig elhúzódhat. Emellett úgy látja, az építőipari, az informatikai-mérnöki szolgáltatások exportja is hozhat eredményt. Mint mondta, ha egy ország fejlődni akar, szüksége van külgazdasági stratégiára, aminek az ilyen és ehhez hasonló szervezetek óhatatlanul a részei. Emlékeztetett: kormányokon átívelő vita, hogy a nemzetgazdasági vagy a külügyi tárca hatásköre legyen-e a terület. A kereskedőház és a kamara kapcsolatáról Parragh László elmondta: útjaik leginkább akkor futnak össze, ha üzletember-találkozókat, konferenciákat szerveznek, külföldi delegációkat fogadnak. Amikor például érkeznek orosz, ukrán vagy török befektetők, az egyik fél segíti a másikat a velük való kapcsolatfelvételben.

– Lehet a kereskedőház munkáját kritizálni, de azt látni kell, hogy az elmúlt években a külső környezet jó néhány pluszakadályt helyezett hazánk útjába, elég csak a krími konfliktusra, az orosz embargóra vagy a közel-keleti hadszíntérre gondolni – magyarázta Parragh László. A kereskedőház kilenc új irodájának megnyitásával kapcsolatban pedig aláhúzta: remélhetőleg gondosan előkészítik. Szerinte első hallásra például Dél-Korea óriási lehetőségnek tűnhet, Szudán kevésbé, pedig előfordulhat, hogy előbbinél nehezebben tudnak megfelelni a magyar cégek a high-tech követelményeknek, utóbbinál viszont olyan vonatokat is el tudnak adni, amelyeknek a tetején is van kapaszkodó.

A Közbeszerzési Értesítőből kiderült, a Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen 408 millió forintot fordít három regionális irodára: Argentínában 160, Afrikában 142, Bosznia-Hercegovinában 106 milliót. De a további terjeszkedésre is jut több mint 600 millió forint. Pedig a 2015-ös pénzügyi beszámoló mélyrepülést mutat: a 9,1 milliárd forintos ráfordítás mellett az MNKH 4,5 milliárdot keresett a bel- és 1,1 milliárdot a külföldi értékesítésből. Emellett 1,5 milliárd forint ment el személyi jellegű ráfordításokra, egymilliárd bérekre, 332 millió járulékokra, 180 millió egyéb személyi jellegű kifizetésekre. A bérköltség a 141 dolgozóval 880 ezer forintos bruttó havi fizetésnek felel meg, ami a 258 ezres magyar átlagkeresetnek közel három és félszerese.

– Láttam már karón varjút, de a dolgozókkal kapcsolatos sajtóhírekre nem szeretnék reagálni – mondta az MKIK első embere, miután azzal szembesítettük, hogy a kereskedőház vezetői közt feltűnően sok a kormányzati, fideszes kapcsolat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dunakeszi futsalos csapattársától a Fidelitas kabinetvezetőjén és a botrányhős képviselőn át Matolcsy György jegybankelnök rokonáig.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója az eredmények számonkérésekor többször elmondta: a partnercégek a múlt évben 895 milliárd forintos exportárbevételre tettek szert, ami 135 milliárddal több, mint a 2014-es eredmény. Ducsai-Oláh Zsanett kijelentéséből az azonban nem bizonyítható, hogy emögött csak részben is a kereskedőház állna akár a konkrét ügylet lebonyolításával, a logisztika, a finanszírozás segítésével. A hatmilliárd forintos veszteséggel viszont kilóg a lóláb. A korábbi vezérigazgató, Kerekes György még arról beszélt, hogy a kereskedőháznak minél több hazai cég külpiacra juttatása mellett az indulástól számítva három év alatt önfenntartóvá kell válnia. Nos, a 2012-ben alapított szervezet ténylegesen 2013-ban kezdte meg működését, de a három év így is, úgy is eltelt, a külügy türelme mégsem fogyott még el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.