Az államtitkár kifejtette: a rendkívüli hideg miatt az energiaigény nő, a napi földgázfogyasztás duplája az éves átlagosnak. Jelenleg körülbelül napi 87 millió köbméter gázt fogyaszt az ország, ebben benne van a lakosság és az ipari fogyasztók is.
Hozzátette, ha a rendkívüli időjárás hosszabb ideig tartana, szükség esetén meg tudják nyitni a stratégiai gáztárolót, emellett a szolgáltatók megfelelő energiamennyiséget biztosító kereskedelmi szerződéssel rendelkeznek, tehát az esetleges hiányt pótolni tudnák.
Aradszki András hangsúlyozta, előrelátó volt a kormány, amikor 2013-tól három lépésben 25 százalékkal csökkentette az energiaárakat. A rezsicsökkentés megkezdése óta a magyar lakosság összesen 910 milliárd forint megtakarítást tudott elérni – közölte.
Az államtitkár kiemelte, a 2010 előtti időszakban mintegy 1000 milliárd forint extraprofitot vittek ki a szolgáltatók az országból, a rezsicsökkentéssel ezt visszaadták a magyar embereknek.
Kitért arra, hogy 2010-ben a lakosság fizetőképességéhez képest Magyarországon volt az egyik legdrágább az energia Európában. Hozzátette: ma Magyarországon a második legolcsóbb a gáz, és a harmadik legolcsóbb az áram ára az Európai Unióban. Példaként említette, hogy a rezsicsökkentés évi 110 ezer forint megtakarítást jelent egy családi házban élő négytagú családnak.
Aradszki András közölte, a brüsszeli szándékok szerint a szabályozott árakat megszüntetnék, ezáltal a piacnak szolgáltatnák ki a családokat, és meg kellene fizetniük azt az árat, amit az EU más országaiban a fogyasztók többsége meg tud fizetni.
Az államtitkár úgy fogalmazott, a tények nem azt igazolják, hogy a piaci árak olcsóbbak lennének a szabályozott áraknál. Ezért felelőtlenség lenne megengedni, hogy ne szabályozott árakon tudják szolgáltatni az energiát a magyar polgároknak.
Kijelentette: a jövőben is mindent meg fognak tenni, hogy a jelenlegi kedvező helyzetet megvédjék, Brüsszel ne tudja érvényesíteni Magyarországgal szemben a rezsicsökkentés értékeinek megszüntetését.
