A letelepedési kötvények 11 százalékát tulajdonképpen illegálisan veszik meg a közvetítőként eljáró offshore cégek, vagyis azelőtt jegyzik le a papírokat, hogy konkrét ügyfélvásárlási szándék lenne mögöttük – ez derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) lapunknak küldött, frissiben korrigált adataiból. A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ez az óvatos megfogalmazás azt jelenti, hogy ennyi külföldi kapott tartózkodási engedélyt hazánkban a letelepedésikötvény-programon keresztül. (Ebben nincsenek benne a családegyesítés címszó alatt kiadott engedélyek). Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak, ami bonyolítja a hetek óta tartó számháborút, és megerősíti azt a piaci pletykát, hogy az offshore cégek előbb jegyzik le a papírokat, és csak utána keresnek ügyfeleket a kötvényekre – ám ez illegális.
A magyar jogszabályok alapján ugyanis ennek éppen fordítva kellene történnie. A külföldi először odaadja a közvetítő cégnek a 300 ezer eurót (mintegy 93 millió forint) és a személyes adatait, majd elkezdődik az ügymenet a bevándorlási hivatalnál. Az ügyintézés körülbelül egy hónapot vesz igénybe, és a letelepedési engedély kiadásával végződik. A közvetítő cég csak ekkor – vagyis amikor a külföldi átvette a magyar okmányokat – jegyezhetné le az ÁKK-nál a letelepedési állampapírt. Erre egyébként 45 napjuk van a vállalatoknak. Lényegében tehát e két állami szervezetnek, a BMH-nak és az ÁKK-nak lenne lehetősége a homályos hátterű letelepedési program ellenőrzésére, igaz ez a kontroll-lehetőség csak korlátozottan áll a rendelkezésükre. A két szervezet ugyanis nem ellenőrzi egymást, hiszen mindketten csak végrehajtók a letelepedésikötvény-üzletben.