A kocka védjegy miatti kockázatai

Immár bárki gyárthatja a legismertebb magyar logikai játékot, a Rubik-kockát, ugyanis a feltaláló angol cége nem birtokolhat olyan védjegyet, amely a kocka külső formáját védi. Ezentúl a Rubik-kocka — mint a magyar innováció jelképe — szabadon használható, nem lehet kisajátítani.

Meglepő, de a tipikus magyar terméket bárki szabadon másolhatja, sorozatban gyárthatja Fotó: MTI/Balázs Attila

A kockát Rubik Ernő mint fiatal egyetemi tanársegéd 1974-ben fejlesztette ki. Eredetileg tanítási segédeszköznek, amolyan szemléltető darabnak szánta, de ahogy a tárgyak térbeli mozgásán gondolkodott, maga is felismerte, hogy olyan eszközt talált fel, amely túlmutat a tanórákon. A sorozatgyártás 1977-ben kezdődött a Politechnika vállalat jóvoltából.

Ám a kereslet akkora volt, hogy a sajátos magyar ipari kapacitásokra és hiánygazdaságra jellemző módon már a cég mellett téeszek melléküzemei, kis gazdasági munkaközösségek is foglalkoztak az előállítással, de még így sem volt elég a gyártókapacitás. Exportra így semmiképpen sem lehetett számítani, a „sufnituning” pedig nem tudta a nemzetközi igényeket kielégíteni.

A találmányt pénz­hiány miatt külföldön gyakorlatilag sehol sem védték le, így az a magyar szabadalmi bejelentés közzétételétől, azaz 1976. október 28-tól eleve közkincsnek számított az idegen országokban. Ezek után valóságos csoda, hogy a játékot a világ egy része Magyarországhoz és Rubik Ernőhöz köti. Csupán a szerencsének köszönhetően szerzett az ország hírnevet és némi dollárbevételt. Rubik Ernő az akkor már 120 millió eladott ­kocka egyharmada után kaphatott darabonként némi licenc­díjat. Arra pedig senki sem gondolt időben, hogy dizájnoltalmat is lehetett volna kérni.

A bő negyven éve ipari mintának nevezett oltalom tíz esztendőre adhatott volna védelmet a külső megjelenésre, és külföldre ugyanúgy bejelenthető lett volna – hívta fel figyelmünket Pintz György európai szabadalmi ügyvivő, a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. vezetője. Mint mondta, ma már formatervezési oltalomnak nevezzük ezt az oltalmi formát, és az Euró­pai Unióban akár 25 évig fenntartható ez a fajta – a szabadalomnál sokkal olcsóbb – külső védelem. Ráadásul a kocka tipikusan olyan termék, amelynél a külső forma védelme is jelentős eredménnyel kecsegtetett volna. Ezt a védelmet elég lett volna az előtt megkérni, mielőtt a kockát végleges alakjával kezdték el forgalmazni. E dilettantizmus ellenére miként lehetett a kocka mégis világsiker?

Meglepő, de a tipikus magyar terméket bárki szabadon másolhatja, sorozatban gyárthatja
Fotó: MTI/Balázs Attila

Egy bécsi magyar matematikus, ­Laczi Tibor kezébe akadt egy bűvös kocka, és megtetszett neki. Elhatározta, hogy világsikert csinál belőle. Később összefogott egy kis angol cég szintén magyar származású játékmenedzserével, Tom Kramerrel, aki a világ egyik legnagyobb játékgyárának, az Ideal Toynak ajánlotta be a terméket. Ez a vállalat rögtön rendelt a következő őszig egymillió darabot a Politechnikától. A magyar gyártó heroikus módon próbálta a rendelést teljesíteni. Az illetékesek a játék nevén is törték a fejüket. Többek között felmerült az inka kocka és a Rubik-kocka név. A játéknak végül a Rubik-kocka nevet adták (Rubik’s cube), a névhasználatért pedig fizettek a feltalálónak.

Szakértőnk szerint a Rubik név és a Made in Hungary volt az, amely Magyarországot e tekintetben híressé, a ­kreatív játékok Mekkájává tette. Az amerikai ­Ideal Toy később a magyar gyártási kapacitás nehézségei miatt az előállítás nagyobb részét már külföldről rendelte.

– Előfordult, hogy távol-keleti selejt kockát címkéztünk át magyarrá. Védelem hiányában nagyon hamar megjelentek az utánzók is, ekkor már a magyar ár drágának is bizonyult. A magyar vezetők azonban nem csökkentették az árat, mert az exportár a szocialista belföldihez volt kötve, a belföldi ár mérséklése viszont csökkentette volna a vezetők prémiumát. Ez a 22-es csapdája volt – állítja Pintz György.

Sok kicsi sokra megy alapon azért jól járt a feltaláló, és nagyon jól jártak a közvetítők. Az országnak maradandó értéket az a gesztus hozott, hogy sokan a világban Magyarországhoz kötötték a kockát. Gondolkozzunk el azon, hogy milyen hasznot hozhatott volna, ha valóban levédték volna a zseniális játékot a legtöbb országban! A kocka egyszerűségében és variációinak gazdagságában mégis megmutatta a világnak a magyar feltalálók kreativitását. Kreativitásban és készségben ma sincs hiány, de jó volna, ha az oltalmak terén nagyobb lenne a tájékozottság.

Cáfol a gyártó

Nem igaz, hogy a Rubik-kocka oltalma Magyarországon megszűnt volna, legalábbis ezt állítja a gyártó cég. A Seven Towns szerint a játék továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák engedély nélküli gyártása és értékesítése jogszabályt sérthet. A hatóságok döntésének szerintük semmilyen joghatása nincs arra az uniós védjegyre, amely a játék formáját és kialakítását oltalmazza, és amely Magyarországot beleértve az egész EU-ra kiterjed. „Mivel ezen védjegy érvénytelensége tekintetében jogerős döntés még nem született, a védjegyet érvényesnek és érvényesíthetőnek kell tekinteni” – írták közleményükben. A kérdéses bírósági döntés a védjegynek csak a magyarországi részét érinti, vagyis a védjegy oltalma alá tartozó egyéb országokban a nemzetközi védjegy továbbra is érvényes. A közlemény arról is szót ejt, hogy a Rubik-kocka-védjegyek jogtulajdonosa számos olyan EU-s, nemzetközi és nemzeti védjegy jogosultja, amely a Rubik-kocka formáját és jellegzetes színes kialakítását oltalmazza.