Átverik a dolgozót a szakszervezetek

Valótlan, nemzetközi intézetek által számolt adatokra hivatkozva állítják a baloldalhoz köthető szakszervezetek, hogy jövőre Románia bérszínvonala is lehagyja hazánkat. A lapunk birtokába került kimutatás szerint nemhogy nem marad el a válság előtti szinttől a nettó reálkereset, a fizetések vásárlóértéke 43,5 százalékkal nagyobb, mint 2009-ben, miközben az árszínvonal csak 23 százalékkal nőtt.

A nettó fizetések értéke majdnem kétszer annyit nőtt, mint az árszínvonal Fotó: Teknős Miklós

Hamis adatokra hivatkozva állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) és ennek nyomán a baloldali sajtó, hogy az inflációval kiigazított reálbérszint még mindig elmarad a válság előtti értéktől, s jövőre Románia is lehagy minket. A valóságban 2018-ra 43,5 százalékkal nőtt a reálbér 2009-hez képest, tehát ennyivel ér többet a fizetésünk, míg az árak jóval kisebb mértékben emelkedtek – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott, a Pénzügyminisztérium által készített kimutatásból.

A baloldalhoz köthető Maszsz az Európai Szakszervezeti Szövetség Intézetének (ETUI) tanulmányára hivatkozik, ám a többségében marxista gyökerű tagokkal rendelkező nemzetközi szövetség kutatóközpontja rossz adatokat vett alapul a tanulmányában.

A nettó fizetések értéke majdnem kétszer annyit nőtt, mint az árszínvonal
Fotó: Teknős Miklós

A lapunk által megszerzett, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) készített elemzés ugyanis kiemeli: az ETUI-tanulmányban reálbérként hivatkozott statisztika valójában a munkaerőköltség reálértékének változását mutatja. Ez a mutató nemcsak a nettó reálbért, de az összes munkavállalót és munkáltatót terhelő adót is tartalmazza, tehát azokat a költségeket is, amelyek nem befolyásolják a dolgozók kézhez kapott keresetét.

Ugyanakkor ez a mutató a 2010 óta hozott intézkedések, tehát a személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele, a szociális hozzájárulási adó mérséklése, valamint egyéb intézkedések miatt jelentősen eltér a munkavállalók nettó reálkeresetétől. A munkaerőköltség mindössze 6,1 százalékkal nőtt 2009-hez képest, ám a bruttó reálbér 34 százalékkal, míg a nettó 43,5 százalékkal volt magasabb tavaly a tíz évvel ezelőtti adathoz képest. A fogyasztói árindex ezzel szemben 23,5 százalékkal nőtt, tehát a keresetek értékének növekedése jelentősen meghaladta az árszínvonal emelkedését.

Az elmúlt években a keresetek nagyobb mértékben emelkedtek az alacsonyabb fizetési kategóriákban. Ez részben a hatéves bérmegállapodásnak, valamint a munkaerőhiánynak köszönhető. A munkaerő megtartása ráadásul arra ösztönözte a cégeket, hogy egyre többeknek fizessenek a mindenkori minimálbéreknél magasabb összeget a munkájukért. A béremeléshez hozzájárult a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése is. Ennek hatására az idén 8-8 százalékkal megemelt minimálbér és garantált bérminimum a magasabb összeg miatt nemhogy többeket érintene, de 120 ezer fővel kevesebben kapják 2018-hoz képest a kötelező legkisebb keresetek valamelyikét. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt tíz százalékkal csökkent a minimálbéres munkavállalók aránya. A bruttó 149 ezer forintos minimálbér a versenyszférában 265 ezer embert érint, tehát a munkavállalók kevesebb mint öt százalékát. Az állami szférában 22 ezer ember dolgozik minimálbérért.

A bruttó 195 ezer forintra emelt bérminimum a versenyszférában 711 ezer főt érint, 8,3 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A költségvetési szférában pedig 134 ezer főt, közel 25 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban. A Pénzügyminisztérium becslése szerint az elmúlt évek jelentős minimálbér-emeléseinek tovagyűrűző hatása volt: a bértorlódások miatt nemcsak az alacsony, de a közepes és némileg a magas kereseti kategóriákban is emelniük kellett a munkaadóknak a feszültségek elkerülése érdekében.