Hatékonyak a munkaügyi hivatalok

Érdemben hozzájárul a munkaügyi hivatalok átalakítása a foglalkoztatottság bővüléséhez, a munkanélküliség csökkenéséhez — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor. A Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte: az eddig tíz megyében bevezetett hatékonyabb hivatali munkának köszönhetően duplájára nőtt a versenyszférában elhelyezkedők száma, ami nagymértékben segíti a teljes foglalkoztatottság elérését.

Sok új álláslehetőség jött létre a szolgáltatási szektorban is Fotó: Bach Máté

Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai szerint a május–júliusi három hónapos időszakban az átlagos létszámuk 4 millió 518 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A ­15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,1 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.

Bodó Sándor, a Pénzügyminiszté­rium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, már több mint harmincezer álláskeresőt közvetítettek ki sikeresen az átalakított foglalkoztatási osztályokon, ismertebb nevén munkaügyi hivatalokban. Így a Munkaerőpiaci reformprogram hatására jelentősen javult az ügyintézés hatékonysága, minősége. A kiközvetítettek 96 százaléka három hónap után is munkában állt, ami jelentős eredménynek számít.

Sok új álláslehetőség jött létre a szolgáltatási szektorban is
Fotó: Bach Máté

– Hatékonyabb a vállalati kapcsolattartás a hivatalokkal, így a cégek az igényeiket közvetlen módon jelezhetik. Az erre kijelölt kapcsolattartó olyan álláskeresőket közvetít ki az adott munkára, aki az előszűrés alapján megfelel a munkáltató elvárásainak – hangsúlyozta Bodó Sándor.

A munkaerőpiaci reformok felgyorsítása érdekében tavaly indult programnak köszönhetően az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak gyorsabban sikerül elhelyezkedniük az elsődleges munkaerőpiacon. Az államtitkár felidézte, elsőként Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indították el a programot, majd a tapasztalatok alapján szakmailag indokolttá vált annak országos kiterjesztése is, ami 2020 tavaszáig meg is történik.

Bodó Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az egyes foglalkoztatási osztályok eltérő kihívásokkal szembesülnek. Az ország nyugati részé­ben a foglalkoztatottsági szint rendkívül magas, kevés a munkanélküli, a közfoglalkoztatottak száma alacsony.

Ezekben a régiókban a munkát keresők képzettségi szintje sokkal inkább találkozik a vállalkozók igényeivel, a munkakínálat a felmerülő kereslethez igazodik. Az ország északi, illetve északkeleti vidéke azonban egészen más képet mutat. Az ottani régiókban viszonylag sok a kevésbé képzett, illetve a szakmájukban nem dolgozó személy. A szóban forgó térségekben a foglalkoztatottsági szint még az országos átlag alatt marad.

– Aligha vitatható tehát, hogy az érintetteknek jóval több segítségre van szükségük ahhoz, hogy visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. Ez a típusú támogatás komoly szakértelmet, idő- és energiabefektetést igényel a foglalkoztatási osztályok részéről, de a kormányzat eltökélt abban, hogy mindenki, aki képes, dolgozzon Magyarországon – tette hozzá Bodó Sándor.

Varga Mihály pénzügyminiszter a tegnapi adatokra reagálva a köztévében azt emelte ki, hogy soha ennyien nem dolgoztak a rendszerváltozás óta. Magyarország az európai uniós átlag fölé került a foglalkoztatásban, holott 2010-ben még 55 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. Felidézte, hogy az elmúlt egy évben a szolgáltató szektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban új munkahelyek jöttek létre.

Elemzők szerint stabilizálódik a munkaerőpiac. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatási ráta még további legalább négy százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal.

Ez további 250-300 ezer új álláshely betöltését jelentené, és ezt követően pedig kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.