Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai szerint a május–júliusi három hónapos időszakban az átlagos létszámuk 4 millió 518 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,1 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, már több mint harmincezer álláskeresőt közvetítettek ki sikeresen az átalakított foglalkoztatási osztályokon, ismertebb nevén munkaügyi hivatalokban. Így a Munkaerőpiaci reformprogram hatására jelentősen javult az ügyintézés hatékonysága, minősége. A kiközvetítettek 96 százaléka három hónap után is munkában állt, ami jelentős eredménynek számít.

Fotó: Bach Máté
– Hatékonyabb a vállalati kapcsolattartás a hivatalokkal, így a cégek az igényeiket közvetlen módon jelezhetik. Az erre kijelölt kapcsolattartó olyan álláskeresőket közvetít ki az adott munkára, aki az előszűrés alapján megfelel a munkáltató elvárásainak – hangsúlyozta Bodó Sándor.
A munkaerőpiaci reformok felgyorsítása érdekében tavaly indult programnak köszönhetően az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak gyorsabban sikerül elhelyezkedniük az elsődleges munkaerőpiacon. Az államtitkár felidézte, elsőként Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indították el a programot, majd a tapasztalatok alapján szakmailag indokolttá vált annak országos kiterjesztése is, ami 2020 tavaszáig meg is történik.
Bodó Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az egyes foglalkoztatási osztályok eltérő kihívásokkal szembesülnek. Az ország nyugati részében a foglalkoztatottsági szint rendkívül magas, kevés a munkanélküli, a közfoglalkoztatottak száma alacsony.
Ezekben a régiókban a munkát keresők képzettségi szintje sokkal inkább találkozik a vállalkozók igényeivel, a munkakínálat a felmerülő kereslethez igazodik. Az ország északi, illetve északkeleti vidéke azonban egészen más képet mutat. Az ottani régiókban viszonylag sok a kevésbé képzett, illetve a szakmájukban nem dolgozó személy. A szóban forgó térségekben a foglalkoztatottsági szint még az országos átlag alatt marad.