Az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke, Christine Lagarde pénteken megtartotta első beszédét, melyben a bank várható politikájáról és az eurózóna gazdaságának várható alakulásáról beszélt. Előbbiről csak annyit mondott, hogy a közeljövőben megmarad a jelenlegi irány, amivel egyrészt arra utalhatott, hogy nem lesznek váratlan fordulatok, gyors váltások, ugyanakkor már középtávon sem feltétlenül marad fenn a rendkívül alacsony kamatszint.
Megemlítette még, hogy a tagállamok kormányai is többet tehetnének a gazdaságélénkítés érdekében, mégpedig befektetések formájában.

Fotó: Reuters
Lagarde arról is beszélt, hogy növelni kellene az eurózónán belül a belső fogyasztás szerepét, de ennek módozatai nem kerültek szóba. Ami viszont talán a legfontosabb: azt szeretné, hogy a bank kormányzó tanácsában sokkal egyértelműbb döntések szülessenek, mint az előző elnök, Mario Draghi idején, aki sok olyan döntést áterőltetett, amit számos tagállam ellenzett. Az új elnök csak olyan lépéseket szeretne, melyekben sokkal inkább konszenzusra jutnak a tagállamok, még akkor is, ha az hosszas egyeztetést, folyamatos munkát jelent, a fontosabb esetekben egészen addig, amíg mindenki számára többé-kevésbé elfogadható megoldás születik.
Lagarde megemlítette azt is, hogy a kockázatokat az eurózónában nem lehet úgy szétteríteni, mint máshol, ahol egy valutát egy ország használ. Egyik tagállam felelőtlensége sem vezethet ahhoz, hogy a többiek állják helyette a számlát.