Fotó: Bach Máté
Egy 50 MW-os, akkumulátoros energiatároló kivitelezése is a tervek között szerepel, valamint az is, hogy a jelenleg 22,6 MW-os napelemparkot 200 MW-os kapacitásig bővítenék. Ám vészhelyzeti tartaléknak fenntartanának egy 230 MW-os lignites blokkot, tekintettel arra, hogy ez az energiahordozó az egyetlen, amelyet nem kell importálnunk, vagyis stratégiai tartalékként kezeli a kormány. A lignit a tiszta szenes technológiák megvalósulása esetén hosszú távú ellátásbiztonságunk alapja lehet a miniszter szerint.
Miután a széntechnológia kivezetése egybecseng az európai uniós célokkal, a modernizáció 200-300 milliárd forintos költségére többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alapból érkezhet fedezet.
A létesítmény felvásárlása egyébként illeszkedik a magyar kormány hosszú távú ellátásbiztonsági munkájába, amelyben stratégiai energetikai privatizált eszközöket állami tulajdonba vont – fűzte hozzá Kaderják Péter. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár felidézte: beigazolódott a gáztárolók felvásárlásának helyessége, hiszen ha ezek a létesítmények külföldi kézben maradtak volna, egészen másképp nézett volna ki a felkészülés az idei fűtési szezonra. Ha pedig a Mol Szurgutnyeftyegaznál lévő pakettjét nem sikerült volna kivásárolni 2011-ben, akkor jelenleg a magyar földgázszállító rendszer részben orosz kontroll alatt lenne.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!