Zöldül a magyar szénerőmű

Mintegy 200-300 milliárd forintba kerülhet a Mátrai Erőmű korszerűsítése, ami a következő évtized második felében zárulhat le – erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt tegnap. Palkovics László a létesítmény jövőjének részletes ismertetése alkalmával kijelentette azt is, hogy az ország egyetlen széntüzelésű áramtermelője 2029-től már nem használ fel lignitet. Egyúttal megerősítette: új, 500 megawattos gázüzemű blokk, valamint további naperőművi beruházások szükségesek a telephelyen.

A klímacélokat szem előtt tartva tervezi a létesítmény továbbműködtetését a kormány Fotó: Bach Máté

– Miután a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosai jelezték a kormánynak, hogy az áramtermelő létesítményt értékesíteni kívánják, kialakítottunk egy olyan stratégiát, amely megalapozza az erőmű modernizálását és hosszú távú üzemeltetését – mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen az innovációs tárca vezetője.

Palkovics László felidézte: a korábbi német tulajdonos, az RWE egyetlen célja a jelek szerint az volt, hogy minél hamarabb bezárhassa az erőművet, amelyet később egy magyar piaci szereplő, az Opus Global Nyrt. vásárolt meg. De mivel a működtetési szándék eddig tartott, most a kormánynak kell döntenie arról, hogy az energiapolitikában és a klímapolitikában milyen szerepet szán Magyarország második legnagyobb, 950 megawatt (MW) kapacitású erőművének. Az Opus vezetősége novemberben jelentette be, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel mint potenciális vevővel. Az adásvételről szóló tárgyalások a miniszter szerint a jövő év elején zárulhatnak le.

Négy szempont miatt gondolja a magyar kormány azt, hogy a Mátrai Erőmű hosszú távú fenntartása stratégiai fontosságú – jelezte a miniszter, majd felidézte a lapunknak adott interjúban megjelenteket. Az indokok egyike az ország ellátásbiztonsága, de lényeges tényező a kétezer-egyszáz erőművi munkahely megtartása, amelyhez szorosan kapcsolódik a létesítmény ipari parkjában lévő tízezer állás, valamint a komplexum gazdasági ereje.

– Meg kell fontolni továbbá, hogy Magyarország egyetlen lignittüzelésű erőművét hogyan kívánjuk működtetni, mindezek következménye pedig a negyedik pont, a létesítmény modernizálása, átalakítása. A magyar kormánynak egyáltalán nem áll szándékában az erőművet bezárni, éppen ellenkezőleg: a klímacélokat szem előtt tartva és teljesítve, a szenes technológiák kivezetése mellett tovább szeretnénk működtetni – hangsúlyozta a tárcavezető.

A modernizálás részleteiről Palkovics László kifejtette: egy új, 500 MW kapacitású, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázt felhasználó blokk megépítése több szempontból is indokolt. Egyrészt az erőmű a hazai villamosenergia-rendszer szabályozásában jelentős szerepet tölt be, a gázturbinák pedig kifejezetten rugalmasan szabályozhatók és igen magas hatásfokkal üzemeltethetők. A tárcavezető megerősítette azt a Magyar Nemzettel korábban közölt információt, amely szerint a hulladékgazdálkodási stratégiá­hoz kapcsolódva egy évi 400 ezer tonna kapacitású hulladékhasznosító blokk is épülne.

A klímacélokat szem előtt tartva tervezi a létesítmény továbbműködtetését a kormány
Fotó: Bach Máté

Egy 50 MW-os, akkumulátoros energiatároló kivitelezése is a tervek között szerepel, valamint az is, hogy a jelenleg 22,6 MW-os napelemparkot 200 MW-os kapacitásig bővítenék. Ám vészhelyzeti tartaléknak fenntartanának egy 230 MW-os lignites blokkot, tekintettel arra, hogy ez az energiahordozó az egyetlen, amelyet nem kell importálnunk, vagyis stratégiai tartalékként kezeli a kormány. A lignit a tiszta szenes technológiák megvalósulása esetén hosszú távú ellátásbiztonságunk alapja lehet a miniszter szerint.

Miután a széntechnológia kivezetése egybecseng az európai uniós célokkal, a modernizáció 200-300 mil­liárd forintos költségére többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alapból érkezhet fedezet.

A létesítmény felvásárlása egyébként illeszkedik a magyar kormány hosszú távú ellátásbiztonsági munkájába, amelyben stratégiai energetikai privatizált eszközöket állami tulajdonba vont – fűzte hozzá Kaderják Péter. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár felidézte: beigazolódott a gáztárolók felvásárlásának helyessége, hiszen ha ezek a létesítmények külföldi kézben maradtak volna, egészen másképp nézett volna ki a felkészülés az idei fűtési szezonra. Ha pedig a Mol Szurgutnyeftyegaznál lévő pakettjét nem sikerült volna kivásárolni 2011-ben, akkor jelenleg a magyar földgázszállító rendszer részben orosz kontroll alatt lenne.