Valóban bekövetkezett a lakáspiaci fordulat

Már a hivatalos adatok is azt mutatják, hogy a tavalyi év második felében erősen lefékezett a hazai lakáspiac. Megállt az áremelkedés, és a forgalom is jelentősen csökkent a nagyobb városokban, ennek ellenére Budapest és a vidék árkülönbözete tovább nőtt.

A most kínált lakásokra már nem csapnak le túl gyorsan Fotó: Katona Vanda

Az elmúlt hetekben számos cikkben mutattuk be, hogy változások zajlanak az ingatlanpiacon, ami hosszú évek után az árak mérséklődéséhez, egyes esetekben csökkenéséhez vezet. A szakértői meglátásokat erősítették meg a múlt év harmadik negyedévéről publikált hivatalos számok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint a 2019. január–szeptemberi időszakban ugyan 15 százalékos volt az áremelkedés a használt lakások piacán, ám ez alapvetően az első negyedév kiemelkedően magas árszínvonalának tulajdonítható. A múlt év első három hónapjában ugyanis – a megelőző negyedévhez viszonyítva – csaknem kilenc százalékkal nőttek az árak. A második negyedévben aztán alig valamivel több mint kétszázalékkal nőttek már csak tovább, a harmadik negyedév pedig kismértékű árcsökkenést hozott. A KSH az elemzésében ugyanakkor jelezte, a későbbiekben beérkező információk az utóbbi adatot még módosíthatják (e hatás miatt lett nagyobb a lakások év eleji drágulása is a korábban közöltekkel ellentétben). Összességében 2019 harmadik negyedévében a használt ingatlanok ára 14, az újaké mintegy hat százalékkal volt magasabb 2018 azonos időszakával összevetve.

A most kínált lakásokra már nem csapnak le túl gyorsan
Fotó: Katona Vanda

A lakásárak mellett a forgalom is mérséklődik, ami megfogja a korábbi nagyarányú drágulást. Az első három negyedév összesített forgalma tizedével marad el 2018 azonos idősza­káétól, de itt is az árakhoz hasonló folyamat figyelhető meg. Míg az első negyedévben lényegében ugyanannyi adásvétel köttetett, mint egy évvel korábban, a másodikban 13 százalékkal, a harmadikban pedig csaknem húsz százalékkal esett vissza a forgalom éves összevetésben. A teljes piaci forgalom alakulását a használtlakás-eladások 11 százalékos visszaesése határozta meg, aminek hatását a jóval kisebb súlyú újlakás-piac bővülése sem tudta ellensúlyozni.

A forgalom visszaesése főként a fővárosban érezhető: ott a harmadik negyedévben harmadával kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken 14, a kisebb városokban két százalékkal csillapodott a forgalom, a köz­ségekben ugyanakkor egy százalékkal több adásvétel jött létre. Az elemzés hangsúlyozta, hogy a megfigyelések kezdete óta soha nem volt olyan alacsony Budapest súlya a használt lakások piacán, mint a tavaly július–szeptemberi időszakban: az országosan ekkor értékesített ingatlanok mindössze 17 százaléka volt fővárosi. A megyeszékhelyek részesedése alig változott, a kisebb településeké tovább nőtt. Miközben azonban Budapesten és a megyeszékhelyeken negyedévről negyedévre tovább nőttek az árak, a kisebb településeken a II. negyedévtől csökkenés következett. A statisztikai hivatal jelentése szerint a főváros és a vidék átlagos árszintje közötti különbség folyamatosan nő, és már több mint két és félszeres lett: az átlagos budapesti lakás ára 33,6 millió forint, a vidéki 13,6 millió volt 2019 első kilenc hónapjában.

– Jelentős csökkenés ment végbe a múlt év harmadik negyedében. A kereslet alakulásából az már korábban látható volt, hogy az év közepétől jelentősen visszaesett a kereslet, elsősorban a budapesti lakások iránti érdeklődés mérséklődött – közölte lapunkkal Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arra is rámutatott, az adásvételek számának csökkenése és a drágulás lassulása összességében arra utal, hogy a lakásárak a plafon közelében vannak, a vásárlóknak a mostaninál magasabb ár nem igazán fér bele. Ez a korábbiakkal szemben egyértelmű fordulatot jelent és a vevőknek nagyobb mozgásteret biztosít egy-egy vásárlásnál a közeljövőben.