Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 392 300 forintra nőtt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 402 900 forint volt a jellemző kereset. A Központi Statisztikai Hivatal reggel közzétett adatai szerint a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 500 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset egyaránt 8,8 százalékkal nőtt 2019 szeptembere óta.
A január–szeptemberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 ezer forintot tett ki, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405 600 forintot. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 500 forintot ért el.
Fotó: Kurucz Árpád
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset az év első kilenc hónapjában egyaránt 9,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységek körében volt a legmagasabb (705 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint). A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedése mellett.
A bérnövekedés érdemben meghaladja az inflációt
– A keresetek növekedése szeptemberben az előző havival megegyező ütemű volt, attól csak minimális mértékben maradt el, igaz, hogy ez a mérték a korábbi hónapokban mértnél alacsonyabb. A keresetek növekedési üteme az inflációt továbbra is érdemben meghaladja, a vállalkozásoknál pedig nagyobb mértékű volt, mint a költségvetési szférában. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő leépítésére vagy részmunkaidős foglalkoztatására került sor – kommentálta a számokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: ez a hatás ugyanakkor szeptemberben az augusztusinál alacsonyabb lehetett, hiszen az állami szférában és az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatottak aránya már kevésbé maradt el az egy évvel korábbitól, mint korábban.
