1. lépés: Hogyan készülnek?
A fogyasztói társadalom óriási mennyiségű palackozott vizet, üdítőt és más italokat vásárol nap mint nap. Ez az igény pedig évről évre egyre csak nő. A csomagolóanyag környezetre gyakorolt hatását egész életciklusára nézve érdemes megvizsgálni. Először is figyelembe kell venni, hogy mégis hogyan kerültek a boltok polcaira?
Műanyag
Nevéből is adódóan egy mű, tehát mesterségesen anyagról van szó. Mesterséges előállítása jól indokolja az elmúlt években egyre erősödő műanyag ellenes hangulatot. A műanyagok 99%-a fosszilis energiahordozóból, kőolajból és földgázból készül. Ezeket az alapanyagokat apróbb darabokká alakítják, úgynevezett monomerekké, majd kémiailag összekötik, így hosszú láncokat hoznak létre, amelyeket polimereknek neveznek. Ezek a polimerek alkotják a műanyagot, amelyből aztán vizes palackok készülnek.
A műanyagok előállításához szükséges nyersanyagok kinyeréséhez szükséges, az óceánjainkban történő olajfúrás és a földgáz repesztése káros hatással van a környezetünket – és veszélyezteti egészségünket. Rendkívül fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hisz az Európai Parlament és a Tanács 2019/904 irányelve alapján az uniós tagállamok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni bizonyos az egyszer használatos műanyagokat forgalomba hozatalának megtiltása érdekében. Magyarországon a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján tilos bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket (például szívószál) 2021. július 1. napjától forgalomba hozni.
Pontszám: 2/5
Üveg
Összetételét tekintve lényegében cseppfolyósított homok, szódabikarbóna – ami egy természetesen előforduló nátrium-karbonát, mészkő, újrahasznosított üveg és különféle adalékok alkotják az italainkat tároló üvegpalackokat.
A mészkő segít megakadályozni az üveg mállását, és értékes alapanyag az üvegpalackok számára. Az üledékes kőzetet általában egy kőbányából bányásszák – akár a föld felett, akár a föld alatt. A környezet szempontjából a mészkőbányászat viszont szennyezheti a vizet és hozzájárulhat a zajszennyezéshez.