időjárás 12°C Szimonetta 2021. October 28.
logo
Az Orbán-kormány mentette meg az országot az adósságcsapdából és az IMF gyámságából

A baloldal fiskális alkoholizmusa

Kiss Gergely
2021.09.16. 06:30 2021.09.16. 10:17
A baloldal fiskális alkoholizmusa

Eltörölné a múltat Dobrev Klára; a Demokratikus Koalíció kormányfőjelöltje most azt próbálja elhitetni, hogy az Orbán-kormány felhagyott az adósságcsökkentő politikával. A képtelen állítást tételesen cáfolta meg a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója emlékeztetett: a baloldal nemcsak az országot, hanem a családokat és a vállalkozásokat is adósságcsapdába kergette.

„Ha még egyszer egy fideszes azt mondja nekem, hogy a baloldali kormányok adósították el az országot, nagyon dühös leszek” – nyilatkozta a minap Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje nyilván a múltat szeretné eltörölni, ha végképp nem is tudja, de a jövő évi választásokig mindenképpen igyekszik megtenni.
– Dobrev Klára megjegyzése teljesen alaptalan, hiszen pont a baloldali kormányok szenvedtek fiskális alkoholizmusban, és egyértelműen látszik a tényadatokon, hogy teljesen eltérő adósságpályák jellemzik a 2010 előtti nyolc év kormányzását és az azóta eltelt tíz évet – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója emlékeztetett: amikor 2002-ben baloldali kormány került hatalomra Magyarországon, a GDP-arányos költségvetési hiány az előző évhez képest azonnal több mint duplájára, 8,8 százalékra emelkedett. A nyolcéves kormányzásuk alatt mindössze egy olyan év volt, amikor négy százalék alá csökkent a hiány. Összességében 2002 és 2010 közötti nyolc év alatt 6,7 százalékos átlagos hiányt mutatott a költségvetési egyenleg, ami érdemben hozzájárult a magyar állam eladósodásához.

Ég és föld a különbség
– A baloldali kormányok fiskális alkoholizmusa az államadósság dinamikus emelkedését vonta maga után, 2002-ben a GDP mindössze 55,6 százalékát kitevő bruttó államadósság nyolc évvel később, 2010-ben már megközelítette a 81 százalékot. 

A baloldali kormányzás alatt egyetlenegy olyan évet sem találhatunk, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna – mondta Nagy Márton. 

Jelezte: ezzel szemben a 2010-ben kormányra kerülő Fidesz alatt egészen 2019-ig folyamatosan csökkent az adósságráta. Így a 2010 óta eltelt kilenc évben átlagosan mind­össze 3,3 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány. Ennek eredményeként 2010-hez képest 2019-re a GDP-arányos bruttó államadósság közel 15 százalékponttal csökkent, és a koronavírus-járvány kitörése előtt a GDP 65,5 százalékát tette ki.
A főtanácsadó kitért arra is, hogy 2020-ban a koronavírus miatti adósságnövekedés egy teljesen megváltozott globális környezetben történt, a járványügyi és gazdasági védekezés következtében megvalósuló fiskális impulzus és ennek nyomán megemelkedő adósságállomány elengedhetetlen volt hazánkban is. 

– Pontosan a folyamatos adósságcsökkentés, a fiskális fordulat teremtette meg azt a mozgásteret, amit a Covid-válság alatt kihasználtunk – magyarázta.

Tavaly a költségvetési hiány 8,1 százalék volt idén pedig 7,5 százalék körül alakulhat. Így a GDP-arányos államadósság 2020-ban nyolcvan százalékra ugrott és idén itt is maradhat. Ennek következtében viszont Magyarország gazdasági teljesítménye már visszatért a válság előtti szintre, miközben a foglalkoztatottság a rendszerváltás óta nem látott magas szinten áll.

Saját kezünkben a sorsunk
Magyarország 2021. szeptember 14-én és 15-én sikeresen, alacsony kamaton, hosszú futamidővel és jelentős túljegyzés mellett tudott bevonni összesen 4,5 milliárd eurót a kötvénypiacról. – Fontos, hogy a hitel csak egy áthidaló, az államadósságot nem növelő forrásbevonás, hiszen a Brüsszeltől várt pénzek beérkezésekor a hitelek előtörlesztése, a kötvények visszavásárlása megtörténik – mondta Nagy Márton. 

A most bevont forrásokat az állam többnyire a gazdasági intézkedésekre és a beruházások finanszírozására költi, így nem a brüsszeli utalásokon, hanem Magyarországon múlik elsősorban a gazdaság helyreállása a koronavírus-járvány után.

A főtanácsadó hangsúlyozta: ezzel együtt a jelenlegi kormány továbbra is a fiskális prudenciát követi a baloldali fiskális alkoholizmussal szemben, és nem tett le az adósságráta-csökkentési tervéről. A konvergenciaprogram szerint 2022-ben az adósságráta 79 százalék, 2023-ban 77 százalék körül lehet.
– Fontos ugyancsak kiemelni, hogy a jelenlegi, relatíve kedvező fiskális pozíciónk megmaradt, hiszen 2019-hez képest a járvány elleni védekezés és a helyreállás időszakában, 2020–2021 között az unió GDP-arányos államadóssága várhatóan 17 százalékponttal, 95 százalékra emelkedhet, miközben a magyar adat mindössze 14 százalékponttal került feljebb a két év alatt. Ebből fakadóan az EU-hoz képesti relatív kedvező pozíciónk még a járvány okozta nehéz időszakban is megmaradt, tovább javult – emelte ki.
A GDP-arányos költségvetési hiányok és bruttó államadósság szá­mait megvizsgálva látható: jelentősen eltérő folyamatok zajlottak le 2002 és 2010, valamint 2010 és 2019 között. 
 

– A baloldali kormányok fiskális alkoholizmusa miatt 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultunk és gyámság alá kerültünk. 

Az IMF-béklyótól és az unió túlzottdeficit-eljárása alól is 2013-ban szabadultunk meg – emlékeztetett Nagy Márton. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos  a baloldali kormányok nemcsak az államot adósították el, hanem a családokat és a kis- és középvállalkozókat is, ráadásul devizában.

Búcsú a devizahitelek korszakától
– A magyar családoknak rendkívüli kockázatot jelentő devizahitelezés felfutásának időszaka is baloldali kormány alatt valósult meg. Míg 2002-ben a lakossági devizahitelek részaránya a teljes banki hitelállományon belül nem érte el a 15 százalékot, addig 2009-ben már 71 százalék feletti volt a részarány. Így 2010-ben még 5,3 millió, kockázatot jelentő devizahitel-szerződés volt hazánkban közel 7500 milliárd forint összegben. A devizahitelek rendezése már a Fidesz-kormány ideje alatt történt meg, és a korábban érdemi kockázatokat jelentő devizahitelek állománya 2015 után gyakorlatilag eltűnt Magyarországon – tette hozzá a főtanácsadó.

Borítókép: Dominique Strauss-Kahn az IMF vezérigazgatójaként és Gyurcsány Ferenc kormányfőként 2009-ben. Szoros volt a viszony. Fotó: MTI/Beliczay László