A KSH arra is rávilágít, hogy a nők közül megközelítőleg kétszer annyian választják a részmunkaidős foglalkoztatást, mivel számukra a gyermekgondozási teendők, illetve egyéb családi kötöttségek mellett gyakran csak az ilyen típusú munkavállalás adhat lehetőséget a jövedelemszerzésre, karrierépítésre. Arányuk azonban így is jóval elmarad a nyugati országokban részmunkaidőben dolgozókéhoz képest.
Ennek egyik oka, hogy míg a nyugati-európai országokban a nők nagy része a gyermek születése után rövid idővel visszatér a munkaerőpiacra, addig hazánkban az ellátási rendszer támogatásai (gyermekgondozási ellátás) révén az anyák tovább maradhatnak otthon gyermekeikkel.
Így például 2008-ig, a válság kitöréséig a nők körében a részmunkaidősök aránya hat százalék alatt maradt, 2012-re 9,8 százalékra emelkedett, majd 2017-ig fokozatosan mérséklődött. Ezt követően újra növekedésnek indult, majd a 2020-as 8,2 százalékos csúcs után fokozatosan csökkent. A ráta értéke 2023-ban 6,7 százlék volt.
Érdemes egy pillantást vetni a nemzetközi környezetre is. Az Európai Unióban a legelterjedtebb atipikus munkavégzési forma a részmunkaidős foglalkoztatás. Ennek megfelelően 2023-ban szinte minden ötödik munkavállaló nyilatkozott úgy, hogy munkáját részmunkaidőben végzi. Ez a munkavégzési forma az összes tagországban a nőkre jellemző inkább;
- az Európai Unióban a nők 29 százaléka,
- a férfiaknak pedig a 9,4 százaléka tekinti munkáját részmunkaidősnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!