időjárás 15°C Nándor 2021. October 19.
logo
Csath Magdolna szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a koronavírus-járvány hosszú távú hatásait

Kulcskérdés az innováció és a termelékenység

Horváth Éva
2021.09.28. 17:52 2021.09.28. 18:24
Kulcskérdés az innováció és a termelékenység

A világméretű koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági kilábalás tanulságai és az előttünk álló feladatok, kihívások adták a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács idei, hagyományos őszi konferenciájának gerincét. A mindeddig egyedülálló válság utáni példátlan gazdasági felpattanás számos tanulságot és további számtalan kihívást tartogat.

– Nemcsak az a fontos, milyen látványosan növekszik hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) a pandémia után, hanem az is, hogy a gazdasági gyarapodással mennyire mozog együtt a többi, fontos mutató – hívta fel a figyelmet a főként a versenyképesség alakulásáról tartott előadásában Csath Magdolna közgazdász, egyetemi professzor, a Versenyképességi Tanács tagja a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács keddi konferenciáján. A szakember szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a koronavírus-járvány hosszú távú hatásait, s kiemelten kell figyelni arra, rejt-e versenyképességi csapdát a kilábalás időszaka.

Csath Magdolna úgy látja, a kedvező makrogazdasági pálya alakulásával párhuzamosan három területre kellene a jövőben kiemelten koncentrálni: az innovációra, a digitalizációra és a termelékenységre. Az innovációval kapcsolatban a professzor asszony külön megemlítette azt is, hogy 

a Moody’s a múlt pénteki, magyar felminősítéséhez kapcsolódóan utalt arra, hogy amennyiben az innováció terén nem következik be komolyabb előrelépés, az hosszú távon problémát jelenthet hazánk számára.

Magyarország versenyképességben a kelet-európai országok mezőnyében közepes helyezést foglal el, ami nem túl előkelő pozíció. A szakember úgy ítélte meg, annak az oka, hogy nem lépünk előbbre a versenyképességi rangsorban, a termelékenység jelenlegi szintjében keresendő. Mint Csath Magdolna fogalmazott, a hazai vállalatok „nem csipkedik” magukat. Bár látványos a gazdasági növekedés, jelentős szinteket érnek el a beruházások, a hosszabb távú mutatók, például a hatékonyság alakulásában még lenne mit tenni.

A kutatás-fejlesztésre fordított összegek tekintetében az európai mezőny hátsó felében kullog Magyarország Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Sajnos a kutatás-fejlesztésre fordított összegek tekintetében is a mezőny hátsó felében kullog Magyarország, amelyet a Magyar Nemzeti Bank elemzése is alátámaszt – hangsúlyozta a professzor asszony. Azt is kiemelte, hogy az ugyancsak nem túl elkényeztetett innováció területén ráadásul meglehetősen nagyok országon belül is a regionális különbségek. Meglepő, de például a nyugat-dunántúli vállalatoknál érdemben sokkal alacsonyabbak az innovációra fordított összegek, mint az ország más területén. 

Budapesten és környékén ugyanakkor túlzott mértékben koncentrálódnak azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek többet szánnak az innovációra.

A visegrádi négyekre (V4) amúgy általában jellemző, hogy nemzetközi viszonylatban egy blokkban gyengék az innováció és versenyképesség terén. Közülük talán csak a csehek ugranak ki. Pedig valamennyien tisztában vagyunk azzal, ha többet költünk innovációra, javul a versenyképességünk, amely a költségvetés bevételeit is gyarapítja. Ahogyan a teljes munkatermelékenység alakulásában is „összetartók” a V4-ek: a teljes üzleti szektorban hazánk a lengyelekkel együtt fej fej mellett áll, míg a csehek itt is kicsit előbbre tartanak.