időjárás 7°C Elza 2021. December 1.
logo

Sofőr nélkül is mehetnek a kamionok

Jámbor Gyula
2021.10.26. 07:15 2021.10.26. 07:59
Sofőr nélkül is mehetnek a kamionok

A sofőrhiány komolyan veszélyezteti az ellátási lánc működését Európában, ezért felgyorsult az ember helyettesítésre szolgáló technológiák fejlesztése. A teljes önvezetés még a távoli jövő, de vannak gyorsabban bevezethető megoldások is.

A sofőrhiány eddig leglátványosabban az Egyesült Királyságban zavarta meg az élelmiszerek nagykereskedelmi szállítását, akadályozta a szemét elvitelét, és pánikszerű üzemanyag-vásárláshoz vezetett. De hasonló jelenségek az EU-ban is felléphetnek, mert a munkáskéz mindenhol kevés, ráadásul a járműipart hátráltató csip- és alkatrészhiány, legújabban pedig az AdBlue dízeladalék hiánya miatt kevesebb a hadra fogható jármű, és az üzemanyagárak is az egekben járnak. Márpedig az uniós áruszállítás hetven százaléka közúton bonyolódik, ha ott fennakadás van, az az ellátási lánc egészét veszélyezteti.

A sztráda külső sávjában sorjáznak a nehéz-teherautók. Ha konvojba rendezik őket, csak az első sofőr dolgozik    Fotó: Havran Zoltán

Az egyik megoldás az lehet a problémára, ha a vezetőt teljesen kiveszik a rendszerből. A tehergépjárművekre is alkalmazható önvezető autós technológia lényeges változást ígér az emberek és az áruk szállításában. Csakhogy az önvezető technológia fejlesztése még nem tart ott, hogy a negyventonnás gépszörnyetegek irányítását egy szoftverre bízzák. Amíg a kamionok autópályán haladnak, nincs komoly gond, de a logisztikai központokba közutakon, változatos körülmények között jutnak el a járművek, és erre a feladatra egyelőre ember kell.

Mit lehet tenni, hogy vezető híján mégse vesztegeljenek a parkolókban a kamionflották? Az egyik lehetséges megoldás a távműködtetés, vagy a volán mögött ülő vezető cseréje az automatizált technológia és a távvezérelt emberi felügyelet kombinációjára – tette közzé a The Conversation. Régóta cél az intelligens és autonóm nehézgépjármű-megoldások létrehozása. 

Az évtizede futó  Safe Road Trains for the Environment projekt célja, hogy segítsen teherautó-konvojok létrehozásában.

Ebben az esetben a konvoj vezető járműve irányítja a mögötte lévő összes járművet, a szükséges követési távolságot fenntartva és megváltoztatva, amikor más járművek elhaladnak közöttük. A hátul haladó járművek kevesebb emberi beavatkozást igényelnek, de a vezető továbbra is a volán mögött ül. Ennek a sofőrnek továbbra is speciális képzettségre lesz szüksége, vagyis ez a megoldás érdemben nem segít a vezetőhiányon.

Nagyobb munkaerő-megtakarítással kecsegtetnek a távirányítással működő tehergépjárművek. Ebben az esetben a technológia kihasználja a jármű-automatizálás fejlődését, ám közben továbbra is fenntartja az emberi beavatkozás lehetőségét. A távműködtetésnek két kulcsfontosságú munkaügyi haszna van. Először is, 

az emberi felügyelő helyileg bárhol lehet, másfelől az is lehetséges, hogy a jól képzett sofőrök egyszerre több tehergépjárművet is felügyelhetnek, ezáltal a flották kevesebb embert igényelhetnek.

A távműködtetést jelenleg Északkelet-Angliában tesztelik, ahol egy negyventonnás tehergépkocsit irányítanak 5G-s hálózaton keresztül. A 4,8 millió fontos projektet az Egyesült Királyság finanszírozza. Az új technológia optimális útvonaltervezést, csökkentett károsanyag-kibocsátást, csökkentett munkaerőmozgást és biztonságosabb utazásokat eredményezhet. Jelenleg a távműködtetett tehergépkocsit a Nissan sunderlandi tesztpályáján vizsgálják, ahol a gyártási logisztika támogatásában kap szerepet. 

Ez jó példa arra, miként lehet megspórolni az emberi erőfeszítést a logisztikai lánc legintenzívebb szakaszán. Az a cél, hogy 2023 végéig ki lehessen engedni a technológiát a brit közutakra, kezdetben kisebb méretű járművekben.

A távirányítású nehéz-tehergépjárművek telepítésének egyik fő akadálya ugyanis a bizalmatlanság. A nagyközönséget aggodalommal tölti el az autonóm járművek biztonságos manőverezése – és ehhez még hozzáadódik annak a lehetősége, hogy eltéríthetik vagy deaktiválhatják őket az utakon. Ez pedig akkorára növeli a bizalmatlanságot, hogy az komoly akadályt jelenthet a járművek távműködtetésének elfogadásában.

A távműködtetésnél gyorsabban és olcsóbban megvalósítható a fedélzeti távfelügyelet, a videóalapú sofőrfigyelő technológia. Ez persze nem alkalmazható teljeskörűen, hiszen ki az, aki szívesen aláveti magát egy szigorú ellenőrzésnek. A hivatásos sofőr azonban nem mondhat nemet, ha a munkáltatója ellátja a – gyakran nagy értékű – járművét ilyen biztonsági eszközzel. Alapvetően nem sokban különbözik ez a ma már egyre jobban terjedő fedélzeti kameráktól, amelyek rögzítik a kényes helyzeteket, és utóbb, ha vita lenne, döntő bizonyítékként szolgálhatnak. Csakhogy a sofőrfigyelő kamerák még a járművezető cselekedeteit is rögzítik. Korábban afféle képes tachográfként működtek, ám a nagy mennyiségű felvétel kezelése, használata nem volt praktikus. A mesterséges intelligenciával, arcfelismeréssel, sok más egyéb többletfunkcióval ellátott eszközök ma már megközelítően képesek arra, hogy helyettesítsenek egy távolból folyamatosan figyelő ellenőrt. 

A rendszer valós időben riasztja a sofőrt egy hangszórón keresztül, reagálva az olyan tényezőkre, mint az álmosság, a figyelmetlenség, a biztonsági övek bekapcsolása és a mobiltelefon használata. Mindezek segítik a járművezetőket, hogy éberek maradjanak és elkerüljék a baleseteket.

A rendszert arra is alkalmassá lehet tenni, hogy különleges szakismeret nélküli sofőrökre bízzanak speciális fuvarfeladatot úgy, hogy a távfelügyeletben lévő supervizor a megfelelő pillanatokban beavatkozik.

Borítókép: MTI/Ujvári Sándor