időjárás 2°C Antal, Antónia 2022. January 17.
logo

Kitaláljuk, megcsináljuk – mégis ellopják (X)

Forrás: Szponzorált tartalom
2021.11.26. 22:43 2021.11.26. 22:44
Kitaláljuk, megcsináljuk – mégis ellopják (X)

Látványos animációval hívja fel a figyelmet az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az innovációk megvédésének fontosságára. Hazánk legrégebb óta innovációval foglalkozó hivatalának célja, hogy a híresen kreatív magyarok figyelmét felhívja arra, a jó ötlet hasznosításához oltalmakra – szabadalomra, védjegyre vagy éppen dizájnoltalomra – van szükség, csak így lehet tőkét kovácsolni az emberi kreativitásból.

Míg az 1896-ban megalakult szabadalmi hivatal akkori hatáskörébe kizárólag a találmányokkal kapcsolatos ügyintézés tartozott, addig ma már – ahogy minden hasonló európai szervezet – iparjogvédelmi oltalmakkal és szerzői joggal kapcsolatos hatósági feladatokat is ellát.

Az innovációk megvédéséért is felelős hivatal látványos videóval vezeti végig a nézőt a feltalálás pillanatától egészen a piacra lépésig, miközben felvillannak régi és mai ismert magyar találmányok is. „Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások figyelmét arra, az oltalmazás jó biztosításként is felfogható, hiszen ahogy például az autónkat, házunkat védjük, az innovációnkat is meg kell óvni azoktól, akik ellopni és hasznosítani akarják. Nekünk az a fontos, hogy a hazai innovatív cégek és feltalálók a lehető legtöbb gazdasági előnyt szerezhessék meg azzal, hogy ők maradjanak a kidolgozott ötletek tulajdonosai, ők keressenek pénzt vele – ezzel nemcsak a saját bevételeiket növelik, de a magyar gazdaságot is erősítik” – mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke az animációs videó kapcsán.

A hivatal esetében igazán csak a név volt az, amely az évek során módosult, a lefektetett célok azonban mit sem változtak: mindig a legmodernebb eszközök, a technikai újdonságok és márkák oltalmazása jelentette a legfőbb feladatot. Az SZTNH célja, hogy minél több hazai vállalkozás felismerje a különböző oltalmak fontosságát. Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok kkv-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat oltalmazzák, nálunk akár milliókat is veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget.

Pomázi Gyula elmondta:

Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több magánszemély, kkv, startup, kutatóintézet és egyetem figyel a szellemi tulajdonára. Ezek a fontos piaci szereplők már felismerték, hogy milyen nagy gazdasági és versenyelőnyt jelent egy jól megtervezett szellemi tulajdoni portfólió és stratégia.

Hozzátette:

Amíg nincs IP (intellectual property – szellemi tulajdon) -stratégiánk, addig nem érdemes fejlesztenünk se. Azt már elértük, hogy amikor egy vállalkozás elindul, akkor azonnal kerítünk egy könyvelőt vagy egy pénzügyi szakembert. De nem gyakorlat, hogy a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos feladatokkal is megbízzunk egy hozzáértőt.

A lassan két éve tartó vírusválság korábban ismeretlen, új kihívások elé állította a hazai tudomány, gazdaság, társadalom és kultúra szereplőit is. A járvány rávilágított arra, hogy elsősorban innovációval, kreativitással, újszerű szellemi megoldások alkalmazásával, valamint gyors és rugalmas alkalmazkodással lehet a legjobban mérsékelni a válság okozta sokkot és veszteségeket. A járványhelyzet azt is megmutatta, hogy azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak, amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala arra törekszik, hogy minél több vállalkozás, egyetem, alkotóhely, minél több kreatív elme ráeszméljen a szellemi tulajdon védelmének fontosságára.

Például egy-egy oltalom használata mintegy tízszázalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata akár harminc százalékkal is növelheti a vállalkozásoknak gazdasági növekedési esélyeit. Ráadásul az oltalmak megléte a nemzetközi piacra lépés alapfeltétele is. Eredményeinket nem szabad a megfelelő bejelentések előtt külföldre vinni. Egyrészt az üzletfelek nem vesznek minket komolyan, másrészt alkalmat adunk ötleteink lemásolására.

A szellemi tulajdonjog kérdéskörének három nagyon fontos lépcsője van.

  • Az első az oltalom megszerzése, amit Magyarországon az SZTNH-nál lehet megtenni. Az oltalom megszerzése monopoljogot teremt a vállalkozásnak az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, de védelmet is ad a hamisítás, másolás ellen, lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a terméket vagy szolgáltatást, hanem azok felhasználási jogát is értékesíteni lehessen, illetve cégünk ezzel sokkal vonzóbbá válik a befektetői oldalon.
  • A második lépcső az oltalom fenntartása, vagyis hogy mely piacon mely oltalmat milyen időtávon tartunk fenn, mennyi ideig fizetjük. Bár sokan gondolják, hogy ez egy drága és körülményes folyamat, fontos tudni, hogy hazai (Iparjog pályázat) és uniós (SME Fund) szinten is van lehetőségünk arra, hogy a szellemitulajdon-védelmi folyamatra forrást igényeljünk.
  • A harmadik elem a jog érvényesítése, vagyis amikor felléphetünk a termékünket hamisítók ellen. Ennek fontosságára jó példa, hogy sok nemzetközi tudatos cég bevételeinek egy részét a hamisítványok elleni fellépésből tudja realizálni.

Mi, magyarok szeretjük azt hinni magunkról, hogy kreatív elmék vagyunk, és bár más nemzetek is ezt gondolják rólunk, abban még nem vagyunk elég ügyesek, hogy a kreativitásunkból származó termékeket és szolgáltatásokat jól körülbástyázzuk olyan jogi lehetőségekkel, amelyek segítenek azok megóvásában, értékesítésében – ám emellett kellő szabadságot is adnak. Ezt szimbolizálja az SZTNH ábrás logója is, amely egy részben nyitott erődöt ábrázol.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)