Egyre több magyar bor kerül a külpiacokra, tavaly csaknem 1,3 millió hektoliter hagyta el az országot. Ez önmagában üdvözlendő lenne, a statisztika másik oldala viszont már korántsem ilyen kedvező. A kiszállított borok átadási ára ugyanis csökkent, vagyis hiába tudtak több bort vinni a külpiacokra a pincészetek, ha a korábbinál is olcsóbban kényszerültek eladni a terméket.
Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint a legnagyobb gond az, hogy a kiszállított borok jelentős mennyisége még ma sem palackban, hanem tartályban hagyja el az országot. Ráadásul az sem az áremelkedés irányába hat, hogy az exportáló pincészetek jelentős része továbbra is levezető piacnak tekinti az exportot, így az itthon el nem kelt felesleget áron alul adják el külföldön.
Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a Szlovákiába és Csehországba szállított magyar borok mennyisége. Az átadási árak ugyanakkor literenként 0,60-0,65 eurócent körül mozognak, ami jóval elmarad a kívánt árszinttől
– hívta fel lapunk figyelmét a szakember.
A HNT a visegrádi országokat egyébként is jelentős piacnak tekinti. Különösen a lengyel piacban lát nagy lehetőséget a szakmaközi szervezet, ami nem csoda, hiszen egy felmérés szerint a lengyel a világ öt legattraktívabb borpiaca között van. Brazsil Dávid szerint most azon kell dolgozni, hogy a magyar borok visszaszerezzék a megérdemelt történelmi helyüket a lengyel fogyasztók szemében.
Ez nem lesz egyszerű. Hatalmas verseny folyik a világban a fogyasztókért, az egyik pillanatban még magyar borok kerülnek ki egy áruház polcára, a következő héten viszont lehet, hogy ugyanott már olasz borok várják a vásárlókat. Brazsil Dávid szerint stabil, átgondolt, hosszú távú piacépítésbe kell kezdeni azokban az országokban, amelyek meghatározók lehetnek a magyar borok kivitele szempontjából.
Míg ezelőtt két emberöltővel a családi tradíciók elegendők voltak ahhoz, hogy egy terméket el lehessen adni, ma folyamatos promóciós jelenlét szükséges ahhoz, hogy a márkáink kiépüljenek és folyamatosan piacvezetők tudjanak lenni, akár a lengyel piacon is
– mutatott rá a főtitkár.
A szakember szerint ez egy ugyanolyan sziszifuszi munka, mint a szőlőtelepítés vagy a borkészítés folyamata, amibe nemcsak a szakmaközi szervezetnek és a bormarketinggel foglalkozó állami szervnek, hanem a pincészeteknek is energiát kell fektetniük.
– A magyar bor exportsikerének a titka, hogy megtaláljuk a hozzáférést a kereskedelmi csatornákhoz. Fontos, hogy ne csak kampányjelleggel, hanem folyamatos, hosszú távú jelenléttel listázzuk be borainkat az áruházláncokba. De nem elég felkerülni a polcokra, a jó minőséggel biztosítani kell, hogy a fogyasztók is örömmel vásárolják a borainkat – fogalmazott a főtitkár. – A vendéglátószektorban már tudtunk előrelépést elérni, de legalább ilyen fontos, hogy a kiskereskedelmi láncokban is jelen legyenek a termékeink – tette hozzá.
A legfontosabb, hogy a magas hozzáadott értékű borok, a palackozott italok irányába billenjen el a mérleg a borexportnál. A tartályban exportált borok ma is jellemzően a kiskereskedelembe kerülnek, jó lenne azonban, ha a magyar borokat a nagy külföldi palackozóüzemek helyett a hazai pincészetek töltenék palackba, az áruházláncok márkái helyett pedig saját címkét ragasztanának rá. Mindez árbevétel szempontjából is kedvezőbb irányba vinné el az exportot. Ráadásul ha itthon palackozzuk a borokat, pontosan tudjuk, hogy mi hagyja el az országot, szemben a tartályos kiszereléssel, ahol elég nagy a spekuláció veszélye is.
Állami milliárdok marketingre
A kormány kiemelten kezeli a hazai borok népszerűsítését, 2010 óta nemzeti forrásból mintegy kétmilliárd forintot fordított bormarketingre az ország – derült ki Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. Az állami bormarketingprogramot végrehajtó Agrármarketing Centrum az idén ötszázmillió forintot fordított a hazai borok népszerűsítésére, míg jövőre ez az összeg 865 millió forintra nő. A promóciós célokat európai uniós források is támogatják, az így kifizetett támogatás összege eléri a 714 millió forintot. Az agrártárca tervei szerint jövőre egy újabb, több száz millió forintos keretű felhívás nyílik meg. A Vidékfejlesztési programban a borászati termékek földrajzi árujelzőinek promóciójához lehet támogatást kérni, amelynek kerete hárommilliárd forint.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)
