Nem éri meg elcsalni az adót

Óriási eredményeket ért el az állam 2010 óta a feketegazdaság elleni küzdelemben. Hazánk ezen a téren is az unió élmezőnyébe került. Ennek hátterében az adócsökkentési politika és a közterhek befizetésének elkerülése ellen hozott sikeres intézkedések állnak.

„Az elmúlt tíz évben negyedére csökkent az adóelkerülés Magyarországon. Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, amely kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál. Ezt azt jelenti, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek köszönhetően javult az adómorál, jelentősen mérséklődött a csalárd cégek száma. Ennek legnagyobb nyertesei a tisztességesen működő vállalkozások” –ismertette a közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kedvező számok mögött a tárcavezető két tényezőre mutatott rá. Az egyik az adócsökkentések politikájának eredményére világít rá. A személyi jövedelemadó kulcsa 2010 előtt elérte a 36 százalékot, míg most tizenöt százalék. 

Ráadásul a négygyermekes édesanyáknak egyáltalán nem vonják le a keresetükből ezt a közterhet, ahogy jövő év januárjától a 25 év alatti munkavállalóknak sem fogják. 

A társasági adó kulcsa 2009-ben húsz százalék volt, most kilenc, amellyel Magyarország Európa egyik legvonzóbb befektetési környezetét biztosítja. Ez meg is látszódik a beruházási adatokon. Mindezek mellett 2022 januárjától 2,5 százalékponttal tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, megszűnik a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, tíz százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, és meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét is a helyi iparűzési adóban. Így ez utóbbi területen jövőre is maximum egy százalék adót fizet az érintett kör.

Az Orbán-kormány 2010 után azt az elméletet ültette át sikerrel a gyakorlatba, miszerint ha kisebb az elvonás mértéke, akkor a közterheket minél többen igyekeznek befizetni, többen kerülik a visszaélésekkel járó büntetések kockázatát. 

Ez így is lett, a bevételek mértéke rendre meghaladja az előzetes számítások következtetéseit is. A másik eredményes lépéssorozatot az adófizetés elkerülésére hozott, a gazdaság fehérítését célzó intézkedések jelentették.

Így például a kormány 2014-ben kötelezővé tette az online pénztárgépek működtetését, majd 2015-ben az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert is bevezette. 

Az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében POS-terminál telepítési program kezdődött el 2016-ban, továbbá 2018. július 1-jétől kötelezővé vált az online számlaadat-szolgáltatás, amelyet további két lépésben 2020 júliusától és 2021 januárjától terjesztett ki az állam. Ez utóbbi intézkedés célja az adóalanyok közötti tranzakciókat érintő áfacsalások elleni küzdelem. Ezt a valós idejű, az adóhatóságnak történő adatszolgáltatás teszi lehetővé.

A konvergenciaprogram is felhívja a figyelmet arra, hogy a be nem szedett áfa mértéke jelentősen csökkent Magyarországon, amit az Európai Bizottság tanulmánya is megerősít. A hazai áfarés csökkenésének üteme meghaladta az európai uniós országokban megfigyelhető átlagos ütemet, így Magyarország 2019-re ezen a területen is a tagállamokat összefogó közösség élmezőnyébe került, megelőzve olyan országokat is, mint Németország és Dánia.

Érdemes emlékeztetni arra is, hogy több döntés született az adóhatóság és az adózók kapcsolatának erősítéséért is az elmúlt években. 

A legjelentősebb lépés az e-szja-rendszer bevezetése volt, amelynek segítségével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már több mint ötmillió magánszemélynek készíti el a bevallástervezetet.

Borítókép: Az online pénztárgépek használatának kötelezővé tétele sokat segített az ellenőrzések hatékonyságának fokozásában (Fotó: Mirkó István)