Kiemelten fontos a stabilitás

A szomszédos országban kirobbant háború is rámutat annak fontosságára, hogy a magyar gazdaság ellenállóbbá vált a válságokkal szemben az elmúlt évtized gazdaságpolitikája nyomán. A többi között kedvező, hogy csökkent a külföldi kitettség az államadósság terén, valamint újra hazai kézbe került több vállalat a straté­giailag fontos szektorokban.

Zsana, 2014. november 3. Egy munkás a Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepén 2014. november 3-án. A telepen tartott sajtótájékoztatón a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vezérigazgatója bejelentette, hogy nem lesz probléma a gázellátással az idén, gázkorlátozásra sem kell számítani. MTI Fotó: Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

A koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság után most az ukrán–orosz háború miatt váltak borúsabbá a kilátások. Ilyen helyzetben még inkább felértékelődik, ha egy ország a politikai stabilitás mellett pénzügyi és gazdasági szempontból is jó helyzetben van. Ez elmondható hazánkról is – erre hívta fel a minap a figyelmet Varga Mihály a közösségi oldalán. A pénzügyminiszter jelezte: helyes döntés volt, hogy tavaly év végén megnövelték Magyarország pénzügyi tartalékait, és az idei évi költségvetési hiánycélt jelentősen javították.

„A lépéssel több mint ezermilliárd forintos megtakarítást értünk el, így Magyarország ma felkészültebb a világgazdasági kockázatokkal szemben” – ismertette.

Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet: most különösen fontossá vált, hogy a magyar gazdaság ellenállóbb a válságokkal szemben az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának köszönhetően. Így például, míg 2010-ben az államadósság kétharmada külföldiek kezében volt, mára az arány egyharmadra javult. Sőt, akkor az adósság több mint fele külföldi devizában volt, ez mára 25 százalék alá csökkent.

A miniszter megemlítette azt is, hogy az államadósság negyedét ma már a magyar emberek tartják kézben, 2010-ben ez az arány csupán három százalék volt. A kedvezőbb adósságszerkezet és a hosszabb futamidő pedig nagyobb biztonságot jelent Magyarország finanszírozásában. A lakosság kezében lévő állampapírok értékének megnövekedett mennyisége igazi áttörés. Sokatmondó példa, hogy átlépte a hatezer milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban lévő megtakarítások értéke. 

Ez azért kedvező, mert a költségvetésből kifizetett kamatot így nem a külföldiek, hanem a magyar családok kapják meg. Ezzel ez a pénz visszajut a magyar gazdaság vérkeringésébe.

A fentieken túl jelentősen erősödött Magyarország szuverenitása azzal is, hogy stratégiailag fontos szektorokban működő vállalatok kerültek ismét hazai kézbe. A közelgő ország­gyűlési választás előtt érdemes emlékeztetni arra, hogy a 2002 és 2010 közötti időszakban a balliberális kormányok közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak. Ezek között döntően stratégiailag fontos társaságok voltak. Korábban megírtuk, hogy mindebből mindössze 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Mind­eközben óriási maradt az államháztartás hiánya, amely 2006-ban elérte a 9,3 százalékot is. Az államadósság folyamatosan nőtt, a baloldali kormányzás alatt egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna.

A magyar energiaszektort is kiárusították külföldi cégeknek. A balliberális kormányzás alatt az állam lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára. Az Orbán-kormány ezt a folyamatot visszafordította. Mára a magyar állam visszanyerte a mozgásterét, hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban még magasabb. 

A lakosságot és a mikrovállalkozásokat pedig 2013 óta hatósági árszabályozás védi az árak emelkedésétől. Mol-részvényeket is eladott a baloldal az oroszoknak, azokat szintén visszavásároltuk.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén nemrégiben arról beszélt, hogy folytatni kell a magyar tulajdonosi arány erősítését. Jelezte: 2010 és 2020 között látványosan javult a magyar tulajdoni arány az energetikában, a bankszektorban és a médiában, azonban a biztosítószektorban, a távközlési iparágban, az építőanyag-iparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben még nem állunk jól. Hozzátette: külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, nincs teljes foglalkoztatás és nem nyílik meg kellően az út az új technológiák előtt. Vagyis nem lehet külföldi beruházásellenes politikát folytatni, ám a magyar tulajdont erősíteni kell.

Borítókép: jelentős stratégiai lépés volt a gáztárolók visszaszerzése a nemzeti vagyonelemek közé (Fotó: MTI/Rosta Tibor)