Nehéz tárgyalások várnak az Európai Unióra és a tagállamokra, mivel olyan, a gazdák jövőjét és az élelmiszer-előállítást érdemben meghatározó döntéseket kell meghozni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ra fenntarthatóvá váljon Európa mezőgazdasága. Az ambiciózus tervek – például a keményen bírált Farm to fork stratégia – része a vegyszerhasználat és a műtrágya felhasználásának korlátozása. Brüsszel emellett azt szeretné, ha az ökológiai művelés aránya jelentősen nőne, a mezőgazdasági művelésbe vont terület pedig jelentősen zsugorodna, segítve a biológiai sokféleség megőrzését.
Ezek a célok – alternatíva híján – önmagukban katasztrófához, az európai önellátás és a mezőgazdaság összeomlásához vezetnének, a lakosság pedig megfizethetetlenné váló élelmiszerárakkal szembesülne.
Éppen ezért egyre több ötlet lát napvilágot arról, hogyan kerülhető el az európai gazdák versenyhátránya, közben megvalósuljon a legalacsonyabb kibocsátású, nem pazarló, kiemelkedően magas állatjóléti elvárásoknak megfelelő európai mezőgazdasági termelés.
Az EU soros elnökségét ellátó Franciaország egyik legfontosabb célja a kereskedelempolitika átalakítása és a szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálata. A hazánk által is támogatott szándék szerint az Európába érkező élelmiszereknek és alapanyagoknak is meg kellene felelniük az egyedülállóan magas uniós állatjóléti és élelmiszer-biztonsági követelményeknek. Jelenleg súlyos versenyhátrányt okoznak a helyi gazdáknak a harmadik országokból érkező, ám jóval olcsóbban, kevésbé szigorú előírások szerint gyártott élelmiszerek. A francia törekvéseket ugyanakkor nem teszik lehetővé a nemzetközi kereskedelmi egyezmények, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) támogatására is szükség van. Komoly nehézség egyebek mellett, hogy az olyan meghatározó országok, mint például az Egyesült Államok érdekei az unióéval ellentétesek.
A 2030-ig megvalósítandó élelmiszerreform másik, sokat vitatott eszköze lehet az új típusú géntechnológiák (NGT-k) széles körű alkalmazása a növénytermesztésben. A génszerkesztési eljárásokra jelenleg ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a technológiailag eltérő génmódosított növénytermesztésre (GMO).