A pénzügyminiszter kiemelte: a járvány okozta nehézségekre a magyar gazdaság jól reagált, Európában az egyik leggyorsabb kilábalást mutatta fel. A kormányváltás utáni kilenc év teljesítménye alapozta meg azt, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodni, a válságot a belső források átrendezésével lehetett kezelni. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy
a hét százalék feletti 2021-es növekedést úgy volt képes elérni az ország, hogy más tagállamokkal szemben a helyreállítási forrásokhoz nem jutott hozzá.
A magyar gazdaság növekedési szerkezete kiegyensúlyozott volt termelési oldalról, felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása fejtett ki jelentős hatást. A tárcavezető, utalva az elmúlt időszakban kialakult közgazdasági vitákra, megjegyezte, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint
sikerült „kanyarban előzni”, a magyar gazdaság pedig elérte az uniós átlagos fejlettség 76 százalékát.
– Nem az euró teremti meg a fejlettséget, egy jó ütemű euróövezeti csatlakozásnak sok pozitív hozadéka lehet, de a fejlettség nem azon múlik – hangsúlyozta a tárcavezető. A gazdaságpolitika összetétele a döntő, ezenfelül pedig politikai támogatottságra is szükség van a programok végrehajthatósága érdekében. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a beruházási ráta tavaly 27 százalék körül alakult, ezek a vállalati fejlesztések nemsokára termelőre fordulnak, és ösztönzik a növekedést. Megemlítette azt is, hogy a reálbérek 3,4 százalékos növekedése és az alacsony munkanélküliség is a magyar gazdaság válságállóságát mutatta.
Figyelmeztetett arra, hogy hosszú idő után újra figyelni kell az inflációra, amelyet első körben a gazdasági leállások és a kereslet fennmaradásának együttese, a gyors felpattanás okozott. A háború hatására az infláció még jobban felgyorsult, ugyanakkor az előrejelzések szerint az év második felében csökkenésnek indul.
Az állam a szabályozó szerepe révén képes volt három százalékponttal csökkenteni a drágulás mértékét, ennek eszközei a rezsicsökkentés, az üzemanyagok ársapkája, a kamatstop és az élelmiszerárstop volt
– közölte Varga Mihály.
A magyar családokat segítette a kormány azáltal, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az áram, és a bruttó benzinár is a legkedvezőbb – hangsúlyozta a miniszter. A válságkezelés miatt GDP-arányosan nyolcvan százalék fölé emelkedett az államadósság, amelyet a kormány 2010 utáni politikájával 65 százalékra leszorított; ezt újra csökkenteni kell a tárcavezető szerint, aki hozzátette, hogy hoztak már döntéseket a cél érdekében, például egyes beruházások elhalasztásával.
Borítókép: Varga Mihály (Fotó: MTI/Mónus Márton)