Nem kedveznek a közvélemény-kutatási adatok a baloldali összefogásnak a választások előtt. Megeshet, ez is szerepet játszik abban, hogy a Fideszt olyan vádakkal illetik, amelyeket vélhetően maguk sem hisznek el.
„Ha a Fidesz nyer, megszorítások jönnek” – riogat például a Momentum. Donáth Anna, a párt elnöke és EP-képviselője a közösségi oldalán arról értekezik, hogy szerinte borzasztó állapotban van a magyar gazdaság, és kiürült az államkassza. Ez utóbbi állítását azzal indokolja, hogy a kormány több száz milliárd forintot „osztogatott” el a „választási hajrában”.
Azaz: ezek szerint a baloldalon továbbra is elfogadhatatlannak tartják a családi adó-visszatérítést és a 13. havi nyugdíj visszaépítését.
Semmi nem támasztja alá azt az állítást, miszerint romokban van a magyar gazdaság. A kormány gazdaságpolitikájának eredményességét mutatja, hogy a tavalyi, 7,1 százalékos rekordnövekedés bőven meghaladta az uniós 5,3 százalékos átlagot. A magyar gazdaság teljesítménye háromszor akkora, mint 2010-ben volt. Egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, jelentősen csökkentek az adóterhek, nemzetközi mércével is kimagasló a hazai beruházási ráta, ráadásul – a koronavírus-járvány miatt kialakult válság leküzdése után – ismét apad az államadósság. Az eredmények között érdemes azt is megemlíteni, hogy az elmúlt tizenkét évben az állami vagyon értéke 11 ezer milliárd forintról csaknem húszezer milliárd forintra emelkedett. Az ország kedvező pénzügyi állapotát mutatja az is, hogy ha beüt egy krízis, akkor annak kezeléséhez nem kell a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. A kormány a források átcsoportosításával saját maga tudja kezelni a helyzetet.
Legutóbb 2010 előtt volt romokban a magyar gazdaság. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió gigahitele mentette meg a csődtől az országot.
A balliberális kormányok nyolcéves ámokfutása okozta ezt a helyzetet, amelyet tovább rontott a 2008-as pénzügyi válság. Megszorításoktól megszorításokig bukdácsolt az ország, nyolcvanszor emelt adót a baloldal, miközben folyamatosan nőtt az energia ára is. A Fidesz–KDNP ezt követően kapta meg a választóktól a felhatalmazást. Ekkor következett be a fordulat, ekkor ért véget a megszorítások politikája. Hiteltelen az a baloldali riogatás, hogy ha most is a Fidesz nyer, akkor megszorítások lesznek, mert erre 2010 óta nem volt példa, pedig akkor valóban rossz volt a gazdasági és a pénzügyi helyzet.
Arra viszont nagy az esély, ha a baloldal nyer áprilisban, akkor megszorítások lesznek. Kormányon mindig ezt tették. A 2019-es önkormányzati választások után is megkezdték a megszorításokat azokon a településeken, ahol hatalomra jutottak.
Az már most tudható, hogy a jelenlegi rezsicsökkentés politikáját feladnák. Piaci árakat kellene fizetnie a lakossági fogyasztók döntő többségének, ez már önmagában hatalmas megszorító intézkedésnek minősülne.
A baloldal politikusai közül ráadásul többen azt szorgalmazzák, hogy azonnal zárja le Magyarország az Oroszországból érkező energiahordozók előtt az utat. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy ők kormányon megtennék ezt. Ez szintén árrobbanáshoz vezetne. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap rettentő felelőtlennek nevezte ezeket a nyilatkozatokat. Jelezte: egy ilyen lépés veszélyeztetné, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon, és nem tudnánk hozzájutni az ország működőképességéhez szükséges energetikai alapanyagokhoz.
– Az április 3-i választás nemcsak az eddigi eredmények megőrzése miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, hogy meg tudjuk védeni a magyar gazdaságot a háborús helyzet kitettségétől – tette hozzá.
Borítókép: öröm a 2010. április 25-i választás éjszakáján. A kormányalakítás után sem jött az üröm (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
