Háborúban hallgatnak a multik

Az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása óta már több mint 450 nemzetközi nagyvállalat jelentette be, hogy visszafogja, szünetelteti a tevékenységét Oroszországban, vagy – a további események függvényében – esetleg ki is vonulhat onnan. E folyamat idővel jelentősen súlyosbíthatja mindkét fél gazdasági kilátásait.

Russia Economy Sanctions Fotó: PAVEL BEDNYAKOV

– Még a nemzetközi nagyvállalatoknak is komoly érvágást jelent, s akár a bevételük húsz-negyven százalékos visszaesését is okozhatja, ha tartósan kiesnek egy olyan méretű piacról, mint az orosz. Többségük ugyan átrendezheti úgy a tevékenységét, hogy az időleges kiesést kompenzálni tudja más területekről, ám a kisebb vállalkozásoknak akár a végét is jelentheti a háború elhúzódása vagy az újabb és újabb fordulatok a tárgyalások menetében – fejtette ki lapunk kérdésére Flór Nándor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány online platformján rendszeresen publikáló szakértő. A közgazdász legfrissebb elemzésében az amerikai Yale Egyetem 2022. ­március végi összesítése alapján vonta le következtetéseit: eszerint 

a háború kezdete óta több mint 450 nemzetközi nagyvállalat jelentette be, hogy felhagy oroszországi tevékenységével, vagy valamilyen mértékben csökkenti, visszafogja, illetve átmenetileg beszünteti azt.

A koronavírus-járványból való kilábalás sajátos globális hiánygazdaságot okozott és fokozódó inflációs nyomás alá helyezte a világgazdaságot. Ezt a helyzetet Oroszországban pedig csak tovább nehezíti a békeidőkben „teljes gőzzel” tevékenykedő cégek visszavonulása, miközben Moszkva az egyre komolyabb gazdasági szankciók életbelépésével akár gazdasági összeomlással vagy hiperinflációval is szembenézhet – mutat rá az Oeconomus Alapítvány oldalán megjelent összeállításában a szakértő. 

A The Centre for Economics and Business Research előrejelzése szerint 2023 elejére akár harmincszázalékos is lehet az infláció mértéke – idézi Flór Nándor a prognózist. 

A teljes leállást, illetve kivonulást választó cégek száma elérheti a 178-at, amely között szinte valamennyi iparág képviselői megtalálhatók: így az Airbnb, a Spotify, az eBay, az Electronic Arts és a nagy nemzetközi tanácsadó társaságok is, a BCG, a McKinsey vagy a Big4 cégei. Mindezek mellett 192 vállalat döntött úgy, hogy átmenetileg szüneteltetik a tevékenységüket: köztük az Adidas, az Apple, a Coca-Cola, a Disney vagy a Ferrari, beláthatatlan mértékben rontva az orosz gazdaság jövőbeli kilátásain. 

A Szovjetunió felbomlását követően egyre több nyugati nagyvállalat lépett be az orosz piacra. A McDonald’s például 1990-ben nyitotta meg első üzletét, és 2022-ben már majdnem 850 helyszínen 62 ezer embert foglalkoztatott Oroszországban, míg a Coca-Cola 1985-ben jelent meg, és 2022-ben tíz palackozóüzemmel és több mint hétezer alkalmazottal rendelkezett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai alapján az orosz GDP 2021-ben 1,7 ezer milliárd amerikai dollárt ért el, ám az orosz–ukrán háború miatt hozott szankciók hatására, a Moody’s és a Standard & Poor’s becslése alapján, 2022-ben akár tíz-húsz százalékkal is visszaeshet.

Borítókép: oroszországi McCafé (Fotó: Pavel Bednyakov)