Elektromos áttörés, de két keréken

A közúti közlekedés elektromos hajtásra való átállítása érdekében hatalmas erőfeszítéseket tesznek a nemzeti kormányok és az Európai Unió. A villanyautók széles körű elterjedését azonban számos technológiai, gazdasági körülmény nehezíti. Lehet, hogy a közeljövő közlekedési forradalmát nem is ezek, hanem az elektromos rásegítésű kerékpárok, a pedelecek hozzák el.

Budapest, 2015. december 14. Kerékpáros halad a bicikliúton a felújított Bem rakparton, a Batthyány térnél 2015. december 14-én. December 13-án este 7 órától megnyitották a közúti forgalom elõtt a Bem rakpartot a Batthyány tér és a Bem József tér között. A háttérben az Országház látható. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

Átlépte az ötvenezer darabot a Magyarországon regisztrált, zöld rendszámmal jelölt környezetbarát hajtású gépjárművek száma idén májusban. A hónapban 1859 személyautó kapott zöld rendszámot, ami 81 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi értékhez képest. Ezen belül 1150 tisztán elektromos autó kelt el, ami 146 százalékos növekedést jelent, míg a plug-in hibridek száma 709, ami negyedével több, mint egy éve. 

A hazai utakon így már összesen 27 ezer tisztán elektromos autó fut.

Zéró emisszió

A jelenlegi jogszabályok szerint zöld rendszámra a zéróemissziós, a tisztán elektromos hajtású, illetve a belső égésű motorral is rendelkező, de tisztán elektromos üzemben 25 - 50 kilométer megtételére képes autók jogosultak. Ide tartoznak a csak villanymotorral szerelt gépkocsik, a külső energiaforrásból feltölthető, tisztán elektromosan legalább 25 kilométer megtételére képes plug-in hibridek és a hatótáv növelő belső égésű segédmotorral felszerelt, de akkumulátorról elektromosan legalább ötven kilométer megtételére képes elektromos autók.

Utcai töltő Debrecenben. A zöld rendszámot viselő járművek száma gyorsulva növekszik Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Annak ellenére, hogy a forgalomba helyezett elektromos hajtású gépkocsik száma évről évre fokozódó lendülettel nő, 

a négy és fél milliós hazai járműflotta méretéhez képest a 27 ezer elenyészően csekély szám.

Ha a tavaly újonnan forgalomba helyezett személyautók számával, azaz 121 920 darabbal vetjük össze a villanyosak számát, amely 4311 volt, akkor is jól látható a nagyságrendi különbség. 

Bár az Európai Bizottság úgy látja, hogy a jövő az akkumulátoros elektromos autóké – ezt tükrözi az a jelenleg érvényes álláspont, hogy 2035-től tilos lesz a belső égésű motorral rendelkező új személygépkocsi és könnyű haszonjármű forgalomba helyezése –, 

az elektromos hajtású személyautók széles körű elterjedésének számos akadálya van.

Az első az áramtárolás kiforratlansága. A villanyautók felhasználási lehetőségei meg sem közelítik a belső égésű motorokét: nagy távolságra, kedvezőtlen időjárási körülmények között csak sokkal lassabban képes eljutni egy villanyautó. Bár az akkumulátorok fejlesztése folyamatos, az igazi áttörés még várat magára.

Saját garázs

Az elektromos autók népszerűségének a másik jelentős akadálya az ár. Tudjuk, hogy a magyar autósok átlagosan 15 éves járművekkel közlekednek. Ezek piaci ára néhány millió forint. Az elektromos autók új ára jóval 10-15 millió forint felett kezdődik. 

A következő nehézség az akkumulátoros autók töltése. Az olyan háztartások esetén, ahol éjszaka garázsban feltölthető az akkumulátor, nincs igazi akadálya a helyi vagy agglomerációs felhasználásnak. Csakhogy 

a legfőbb célcsoport éppen a nagyvárosban él, ahol a lakosok csekély hányada rendelkezik saját garázzsal.

És akkor még nem beszéltünk a távolsági használatról, ebben az esetben ugyanis előbb-utóbb minden autósnak szüksége lesz töltésre. Az infrastruktúra fejlesztése pedig elmarad a szükségestől a fejlett nyugati államokban is.

Forradalom két keréken

Az elektromos átállás váratlan területen érhet el áttörést: az elektromos rásegítésű kerékpároknál. A nagyvárosi biciklizés az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbb lett, és az infrastruktúrája is sokat fejlődött. Igaz ez a fejlett nyugati országokra, de hazánkban is sok változás történt ezen a fronton, épülnek a bicikliutak országszerte. Ennek a kerékpáros forradalomnak a résztvevői azonban leginkább a fiatal felnőttek, akik részben sporteszközként, részben helyváltoztatásra használják a kétkerekűt. Ezen a területen azonban robbanásszerű változást hoz az e-bike, azon belül is a pedelec. Utóbbi az e-bike egyik változata, 

célja nem az, hogy a sportteljesítmény fokozását segítse, hanem hogy kényelmes közlekedési eszközt adjon a középkorúak vagy akár az idősek kezébe.

A magyar kormány először 2021-ben, majd idén is meghirdette az elektromos kerékpár támogatási pályázatát. Idén már cégeknek, egyéni vállalkozóknak, civil és egyházi szervezeteknek szóló teherszállító e-kerékpárok beszerzését támogató pályázat is elérhetővé vált. A magánszemélyek a kerékpár típusától függően százezer vagy 180 ezer forintos támogatást nyerhetnek el.

Az örök ifjúság ígérete

A magasabb vásárlóerejű nyugati országokban azonban már korábban megkezdődött a pedelec diadalútja. 

Németországban belátható időn belül minden második bringa elektromos lesz.

A pedelec hatósági előírásai szerint az elektromos teljesítmény nem a végsebességet növeli, óránként 25 kilométeres sebesség felett nem működik a motor, hanem az emelkedőknél segít be, illetve a folyamatos haladást segíti. Ennek következtében nem a kerékpáros edzettségén, fizikai állapotán vagy a domborzaton múlik, hogy mennyit használja az eszközt, hanem a szükségletein. A pedelec alkalmas munkába járásra tavasztól őszig, akár városon belül, akár elővárosi távon. Töltése egy emeletes házban lévő lakás esetében is megoldható. Használatához nem kell újra megtanulni biciklizni, a jó e-bike rásegítés nélkül is teljes értékűen használható. Könnyen meglehet, hogy a közeljövőben a pedelec lesz az az elektromos közlekedési eszköz, ami gyökeresen átalakítja a városok közlekedését.

Borítókép: Városi bringás a budai Duna-part kerékpárútján. Izzadásmentes tekerés (Fotó: MTI/Marjai János)