A kormány által meghirdetett hétpontos intézkedéscsomagot és az energia-vészhelyzetet – amelynek része a rezsicsökkentés újraszabályozása is – fokozódó problémák sorozata indokolja. Tóth Máté energiajogász a Mandinernek kifejtette: a világpiaci villanyár hat és félszerese, a gázár több mint nyolcszorosa az egyetemes szolgáltatásra jogosultak „rezsicsökkentett” hatósági árának.
Eszméletlen áremelkedést látunk mindenhol, miközben az ellátásbiztonsági aggályok szó szerint hazánk határaihoz értek. Elvileg zavartalan a Török Áramlaton Magyarország gázellátása, a német–orosz villongások és a szankciók miatt Kanadában rekedt turbina oka-ürügye miatt az Északi Áramlat 1 negyven százalékra csökkentett forgalma, majd a mostani leállása miatt Ausztriából már mi sem kapunk gázt.
Mindennek tetejében – folytatta a szakember – az elmúlt hetekben ráadásul az EU belengette, hogy szívesen „szipkázná el” a feltöltött tárolókkal bíró tagállamoktól a földgázt, ha pedig a német gazdaságot és ipart tényleg térdre kényszeríti az energiahordozók hiánya, az mindenkire hatni fog, az árakat tovább hajtva felfelé. Ilyen helyzetben egy felelős kormánynak muszáj lépnie – hangsúlyozta Tóth Máté, ám egyelőre csak az intézkedések irányai vannak meg, a részletszabályok most kerülnek kialakításra.
Az energiajogász az interjúban úgy fogalmazott: nemcsak időszerű, de a felelős energiapolitika szempontjából elengedhetetlen is a mostani intézkedéscsomag. Egyrészt azért, hogy nálunk ne következhessen be ellátásbiztonsági vészhelyzet, ami Nyugaton többfelé prognosztizálható. Másrészt azért, hogy a rezsicsökkentés, ez a rendkívüli és unikális magyar kedvezményrendszer fennmaradhasson. Ennek a jegyében muszáj újragondolni a jogosultság határait, egyúttal stabilizálni kell a villamosenergia-termelési kapacitásunkat is. Így adja magát a Paks 2 hosszabbítása, valamint az EU által kiszorított mátrai blokkok újraindítása is, amit Tóth Máté – mint a Mátrai Erőmű ügyes-bajos jogi dolgainak és igen méltatlan EU-s vesszőfutásának valamelyest ismerője – személy szerint is üdvözöl. Majd hozzátette: emellett új gázforrás után kell nézni, illetve a hazai kitermelést fokozni.
A hazai gázkitermelésről szólva a szakember elmondta: a teljes hazai földgázigény hozzávetőlegesen 14 százalék körüli részét eddig is a hazai saját termelés fedezte, ami nem rossz arány, ám felelős készletgazdálkodással és tervezéssel került eddig kitermelésre és fogyasztásba állításra. Nem mellesleg ez a hazai kitermelt mennyiség egy az egyben az egyetemes szolgáltatásra jogosultak, tehát a lakosság és korábban a kisebb nem lakossági felhasználók igényeinek kielégítésére megy az úgynevezett felajánlási rendelet alapján. A korábbi, lényegesen alacsonyabb világpiaci árak mellett sok ismert s részben feltárt olaj- és gázmezőn nem került sor kitermelésre, mert nem érte meg.
A jelenlegi extrém magas olaj- és gázárak mellett azonban ez mára megváltozott: eddig gazdaságtalannak ítélt mezők váltak gazdaságosan kitermelhetővé, vagyis a hazai kitermelés fokozása üzletileg is időszerű és racionális döntés – mutatott rá a szakjogász. Utalva rá, hogy hazánk összes ismert gázmezőjén van fokozható feltárási és termelési kapacitás, ezek között említette Ruzsát, Mezősast, valamint a déli határvidék lelőhelyeit.
– Európa azonban bajban van. Kifejezetten rosszak a kilátások, mivel az alternatív ellátási irányok szűkösen léteznek, ráadásul nagy költséggel és erőfeszítéssel is csak bizonyos idő után mozgósíthatók jogilag, hiszen számos ilyen alternatív beszerzési forrás a világban évekre le van már kötve szállítási szerződésekkel. Eközben az EU veszélyhelyzeti, illetve szolidaritási rezsimje, amelynek a 2017/1938-as számú EU rendelet adja a gerincét, igen vérszegény: levelezgetni, forgatókönyveket gyártani meg munkabizottságokat alakítgatni jó, de fűteni ezekkel nem lehet.
– Az Európai Unió eszköztelen, és a tagállamokat is azzá tette, nem mellesleg az elmúlt harminc évet, a földgáz tekintetében pedig három szabályozási csomagot, a villanyban négyet egyenesen annak szentelt, hogy a tagállamokkal erőszakosan lebontassa az ellátásbiztonságot szavatoló monopolhelyzeteket, vagy épp felszámolja a hosszú távú szerződéses struktúrákat. Ezek most nagyon hiányoznak Európának!
Ha Oroszország július 21., vagyis a tervezett tíznapos rendes karbantartás után egyáltalán nem indítja újra a gázforgalmat, azzal gyakorlatilag kivégzi Németországot, de Ausztriát, Belgiumot, kisebb mértékben Lengyelországot és Hollandiát is megrázza. Amennyiben viszont – és Tóth Máté egyelőre inkább erre számít – az oroszok visszaállítják a gázforgalmat az Északi Áramlat 1 vezetéken, de csak csökkentett mértékben, mondjuk negyven százalék körüli kapacitással, már az is húsbavágó lesz a német iparnak, és erősen kétségessé teszi a téli felkészülést.
A teljes interjú a https://mandiner.hu/cikk/20220716_kifejezetten_rosszak_az_europai_kilatasok_energiajogasz_a_mandinernek oldalon olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Balázs Attila)
