Nem veszített lendületéből a fejlesztési hullám az agráriumban, a mezőgazdaság beruházási teljesítménye az év második negyedében 25,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi, szintén magas szinthez képest – derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből. A szakemberek szerint a jelentős bővülés elsősorban az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok nagyobb léptékű beruházásainak tudható be. A gazdálkodók fejlesztési hajlandóságát a hitelezési folyamatok is alátámasztják.
Az Agrárminisztérium adatai alapján a mezőgazdasági vállalkozások június végéig 12,6 százalékkal – 108,3 milliárd forinttal – több hitelt vettek fel, mint az előző év azonos időszakáig, míg az élelmiszeripari cégek csaknem 16 százalékkal – 90,8 milliárd forinttal – növelték hitelállományukat.
Ugyanakkor míg korábban a kisebb, egyéni gazdaságok voltak aktívabbak a hitelpiacon, az idén már a társas vállalkozások által felvett kölcsönök dominálnak. Az egyéni gazdaságok részesedése a mezőgazdaság teljes hitelállományából összességében 3,6 százalékkal 41,8 százalékra esett vissza. A csökkenő részesedés hátterében az áll, hogy a társas vállalkozások hitelállománya az egyéni gazdaságokéhoz képest nagyobb ütemben, húsz százalékkal bővült az első félévben. A növekedés elsősorban a beruházási hitelezés felfutásának köszönhető.
Az állattenyésztő vállalkozások igényelték a legnagyobb összegű fejlesztési kölcsönt. Az állattartók az idei második negyedévben 35,7 százalékkal több, mintegy 120 milliárd forintnyi beruházási hitelt vettek fel.
A legkelendőbbek ez alkalommal is a kedvezményes konstrukciók voltak. A mezőgazdasági hitelek csaknem hetven százalékához kapcsolódott valamilyen támogatás, a piaci kölcsönök aránya csupán 30,4 százalékot tett ki az év első felében. A kamattámogatott konstrukciók közül az Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel és a növekedési hitelprogramok fennálló állománya volt a meghatározó, előbbi a mezőgazdaság hitelállományának 17,9, utóbbi 31,7 százalékát adta június végén.
